A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2022. május 6-án online konferenciát tartott “A finn és svéd NATO csatlakozás esélyei és jelentősége” címmel. A beszélgetés során Dr. Annus Ildikó (ELTE, Bölcsészettudományi Kar, Svédország szakértő), Jójárt Krisztián (Eötvös József Kutatóhálózat, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, tudományos munkatárs), Dr. Wagner Péter (Külügyi és Külgazdasági Intézet, vezető kutató), illetve Dr. Stepper Péter (Külügyi és Külgazdasági Intézet, vezető kutató) a két ország NATO csatlakozásának realitását, a kilátásokat és az esetleges következményeket vizsgálták.
Dr. Annus Ildikó elmondta, hogy a NATO nyilvánvaló sikeressége ellenére eddig mind Svédország, mind pedig Finnország semlegességi politikát folytatott. A két ország történelmi összefonódása, kultúrtörténeti hasonlóságai és „testvérállami” kapcsolata miatt nagyon figyel a másik döntéseire, így a semlegesség feladása kapcsán is várhatóan egy irányba mozdulnak. Svédország eredendően nem szándékos semlegessége a világháborúk során jelentősen felértékelődött. Ezzel párhuzamosan az alárendelt szerepben eltöltött évszázadok hatására Finnország követte politikai-katonai-történelmi partnerének a példáját. Hozzátette a két országban alapvetően a lakosság támogatottságát élvezi a NATO csatlakozás ügye, ugyanakkor vannak érzékeny kérdések.
Az orosz-ukrán háború svéd-finn semlegességi politikára gyakorolt befolyása kapcsán Jójárt Krisztián elmondta, vízválasztó esemény történt február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A korábbi alapvetések – mint a svéd-finn semlegesség is – felülíródnak: nyilvánvalóvá vált, hogy a korszakhatárnak nevezhető háborúval olyan blokkosodási folyamat indul el, amelyben a semlegességnek nem marad majd tere. Megjegyezte, az orosz fél szempontjából a háború kontraproduktív mivoltát jól jelzi, hogy a Kreml-párti szakértő Vladimir Frolov február 24-ét megelőzően a finn semlegességi modellt tartotta Ukrajna számára követendő példának a megállapodások előremozdítására. A finn-svéd NATO-csatlakozás kapcsán hozzátette, Oroszországnak nincs releváns képessége és szándéka sem a folyamat ellehetetlenítésére. Ennek oka, hogy a két országot a mély együttműködéseknek köszönhetően, már korábban is de facto a NATO részének tekintik az oroszok.
Dr. Wagner Péter elmondta, hogy a svéd és finn hadseregek egyaránt – ellentétben az 1999-től alapvetően politikai döntés hatására csatlakozókkal – a NATO által alkalmazott hadikultúrát ismerik. Az elmúlt évtizedek folyamatos modernizációjának és a nemzetközi szervezettel való együttműködésnek köszönhetően katonai értelemben bármikor csatlakozhatnának az országok. Hozzátette, ennek ellenére a sikeres csatlakozások esetén, a jövőben az 5. cikkely, a nukleáris képességek és a NATO katonák megjelenése a két ország területén kardinális kérdések lesznek.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGVkZnWWNqck9OWjglMjIlMjB0aXRsZSUzRCUyMllvdVR1YmUlMjB2aWRlbyUyMHBsYXllciUyMiUyMGZyYW1lYm9yZGVyJTNEJTIyMCUyMiUyMGFsbG93JTNEJTIyYWNjZWxlcm9tZXRlciUzQiUyMGF1dG9wbGF5JTNCJTIwY2xpcGJvYXJkLXdyaXRlJTNCJTIwZW5jcnlwdGVkLW1lZGlhJTNCJTIwZ3lyb3Njb3BlJTNCJTIwcGljdHVyZS1pbi1waWN0dXJlJTIyJTIwYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuJTNFJTNDJTJGaWZyYW1lJTNF