2024. november 26-án megrendezésre került az MKI “A fenyegető árnyék – mit tehetünk Európa demográfiai válsága ellen?” című kerekasztal beszélgetése, amelynek résztvevői Pári András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért alelnöke, valamint Evelyn Whitehead, Budapest Fellow, az Axioma Intézet munkatársa. Az eseményt Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója moderálta.
A résztvevők először a magyar demográfiai helyzetet járták körül. Pári András kifejtette, hogy a születési és halálozási ráták kulcsfontosságúak a demográfiai trendek megértésében. A 2,1-es termékenységi ráta jelenti a populáció egyszerű fenntartásához szükséges szintet, de Európában általánosan alacsonyabb ez az érték, ami csökkenő népességhez vezet. Kiemelte a “termékenységi rést,” amely a kívánt gyermekszám és a tényleges termékenységi ráta közötti eltérést mutatja. Úgy vélte, hogy a szándékok erősítése révén a termékenységi ráta növelhető. A kormányzat politikájáról szólva hangsúlyozta a családi otthonteremtési kedvezményeket, a gyermekvállalási támogatásokat és a 2014-ben létrehozott családvédelmi akciótervet. Az intézkedések központi eleme a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakítása, amely Pári András szerint kulcsfontosságú a demográfiai trendek pozitív irányba fordításához.
Evelyn Whitehead egy összetettebb képet festett, és a Nyugat általános helyzetét elemezte. Megjegyezte, hogy Magyarországon 2012-ben még 1,2 volt a termékenységi ráta, míg 2024-ben már 1,55-re emelkedett, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a gyermekvállalás mögött álló döntések összetettek, és számos tényezőt – például kulturális, szociális, gazdasági, vallási és környezeti hatásokat – foglalnak magukban. Pozitív példaként említette Magyarország családbarát adórendszerét, a többgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentességét, valamint a hároméves fizetett szülési szabadságot, amely alatt a munkahelyi elbocsátás tilos. Hangsúlyozta, hogy ezek a lépések jelentős támogatást nyújtanak a gyermekvállalóknak.
Az előadók a demográfiai kihívások európai dimenzióira is kitértek. Evelyn Whitehead szerint az egyik alapvető probléma a “jelentés válsága,” amelyet a vallási háttér gyengülésével, az abortusz elfogadottságának növekedésével és a gyermekvállaláshoz szükséges nagylelkűség hiányával magyarázott. Pári András a hagyományos értékek fontosságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy a gyermekek száma összefügg a vallásossággal. Ugyanakkor megemlítette, hogy még a magas jövedelemmel rendelkező és fejlett életszínvonalú északi országokban is alacsony a termékenységi ráta, ami intő példaként szolgál.
A közönség kérdései között szerepelt a migráció és a termékenységi ráta kapcsolata, amelyet mindkét előadó különböző nézőpontból vizsgált. Pári András úgy vélte, hogy a migráció rövid távon enyhítheti a munkaerőhiányt, de hosszú távon nem nyújt megoldást a demográfiai problémákra. Evelyn Whitehead ehhez hozzáfűzte, hogy a migráció Európában szociális kohézióvesztéssel járhat, és nem kezelhető a termékenység hosszú távú megoldásaként.
Az esemény lezárásaként az előadók az európai demográfiai trendek stabilizálására tett hosszú távú javaslatokat tárgyalták, külön hangsúlyt fektetve a stabilitás és a családbarát kultúra megteremtésére.