A visegrádi országok szakértői A civil társadalom hangja a „Konferencia Európa jövőjéről” vitában címmel adtak ki egy közös jelentést.
A jelentés a Visegrádi Együttműködés országaiból (V4) való szakértőket szólaltat meg a Konferencia Európa Jövőjéről sorozattal kapcsolatban, mely 2021. május 9-én vette kezdetét. 2005 óta ezek a legnagyobb konzultációk, melyeket európai intézmények szerveznek, ugyanakkor az első olyan tanácskozások is, melyek tág értelemben figyelembe veszik a civil társadalom és az állampolgárok véleményét is. Ezek a tanácskozások arra a kérdésre keresik a választ, hogy „Milyen Uniót szeretnének a tagállamok polgárai?”, és ezeket az elvárásokat csatornázza be a döntéshozók felé. A konferencia véletlenszerűen kiválasztott európaiakat is megszólaltat az európai integráció fejlesztéséről szóló megbeszélésben, illetve bevonta őket olyan politikai döntések fejlesztésébe, mely ellene tart az Európai Unióban (EU) meglévő demokráciadeficitnek. A megbeszéléseken a szándék szerint különleges helyet kell elfoglalniuk a civil társadalom képviselőinek a think tankek keretein belül. Az Európa jövőjéről szóló megbeszélések problémája ezidáig az volt, hogy elsősorban Nyugat-Európára fókuszáltak. Úgy tűnik, hogy a közép-európai szereplők hangja, és így azoknak a társadalmaknak, melyek a 2004 után az EU-hoz csatlakozott új tagállamokat képviselik, nem volt megfelelőképpen hallható.
A Visegrádi Együttműködés országainak think tankjeit egybegyűjtő projekt megbeszélései három fő témára összpontosultak: politikai és rendszerszintű ügyek, az energia- és klímapolitika kihívásai, valamint a digitalizáció témája.
Az ennek a jelentésnek a megírásában résztvevő szakértők célja az volt, hogy növeljék az Európai Unió demokratizációját, a társadalmi részvételt, és az EU polgárainak szándéka szerint az integráció továbbvitelét. A jelentés szerzői kategorizálták az EU-t érő fő kihívásokat, és meghatározták az európai integráció néhány problémáját V4 szemszögből. Szakértőink arra is mutatnak lehetséges válaszokat, hogyan kellene átlendülni ezeken a nehézségeken egy jobb Európai Unió építése érdekében, így specifikus ajánlásokat fogalmazna meg, melyek életbe léptetése után az EU hatékonyabban és átláthatóbban tudna működni. Az EU integráció fejlesztésének demokratikus sztenderdeket kell követnie, és figyelembe kell vennie a tagállamok polgárainak elvárásait, akik, mint például a lengyelek, az integráció lelkes támogatói, és céljuk, hogy biztosítsák az EU számára a lehető legjobb jövőt.
Az európai vitában fontos szövetségeseket keresni, és „a régió hangján” beszélni, mely erősebb, mint az egyes tagállamok hangja. Elképzelésünk szerint ez a jelentés eljuttatja a V4 szakértőinek intellektuális hozzájárulását az EU jövőjéről és fejlődéséről szóló nemzetközi vitába. Megoldási javaslataink, különösen az ukrajnai háború kitörésének, valamint az EU országainak a Covid-19 világjárványból való kilábalásának fényében azt a célt szolgálják, hogy egyesítsük az európai nemzeteket, ami – úgy véljük – a V4-országok régiójának, valamint az egész közösségnek a megerősödéséhez fog vezetni.
A növekvő gazdasági kihívások, az EU határain kibontakozó geopolitikai konfliktusok, és az EU-n belüli hatalmas belső nehézségek korában olyan kezelési módszereket kell keresnünk, melyek optimálisak a válságok kezeléséhez. Ugyanakkor tisztelnünk kell a tagállamok nemzeti demokráciáit és alkotmányos rendjét. Ezért kell az Európa jövőjéről szóló konferenciát más alapra építeni, mint amilyenen eddig nyugodott, hogy ne vezethessen az európai projekt összeomlásához. Az Európa jövőjéért való aggódás végig kísérte a V4 országokat képviselő szakértőink munkáját a Konferencia Európa Jövőjéről szóló megbeszéléseken.
Ennek a jelentésnek a kezdeményezője a Sobieski Intézet, egy 2005 óta létező lengyel think tank, melynek küldetése, hogy „ötleteket alkosson Lengyelország számára”. Partnereink a következő intézetektől való munkatársak voltak:
- Institute for Politics and Society (Cseh Köztársaság),
- F. A. Hayek Foundation Bratislava (Szlovákia),
- Külügyi és Külgazdasági Intézet (Magyarország)
A teljes magyar nyelvű jelentés itt olvasható!
A projektet a Nemzetközi Visegrád Alap finanszírozta.
