A Belgrád-Pristina párbeszéd a változó koszovói politikai környezetben

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. április 21-én „A Belgrád-Pristina párbeszéd a változó koszovói politikai környezetben” címmel online kerekasztal-beszélgetést tartott. Az eseményt Orosz Anna, a KKI kutatója és programvezetője (posztszovjet térség és a Balkán) moderálta, Donika Emini, a koszovói Civikos Platform ügyvezető igazgatója és Igor Novaković, a szerbiai International and Security Affairs Centre – ISAC Fund kutatási igazgatója pedig vendégelőadókként vettek részt.

A Belgrád-Pristina párbeszéd 2011-es kezdete óta már eltelt egy évtized. A folyamatnak 2013-ban sikerült politikai szintre lépnie a brüsszeli megállapodással. Azóta noha voltak eredmények, a párbeszédet és kivitelezését még több kritika és ellentmondás kísérte. Az előadók bemutatták a folyamat eredményeit, ugyanakkor rámutattak a kivitelezéssel kapcsolatos főbb problémákra, és arra, hogy a párbeszédet eddig milyen módon folytatták. A felszólalók megosztották továbbá a folyamat jövőjével kapcsolatos nézeteiket az újonnan megalakult, különös tekintettel Albin Kurti vezette koszovói kormány és Aleksandar Vučić szerb elnök eltérő álláspontjára.

A párbeszéd eredményeivel kapcsolatban Igor Novaković rámutatott, hogy az eredmények valójában sokkal jobbak, mint ami nyilvánosan érzékelhető, és hogy a megállapodások mintegy 80%-át végrehajtották, kivéve az erős politikai ellenzék és a koszovói alkotmánybíróság döntése miatt felfüggesztett szerb többségű önkormányzatok szövetségének megalakítását. Emini és Novaković is rámutatott arra, hogy a felek visszaéltek az aláírt megállapodások konstruktív kétértelműségével, ami lehetővé tette az eredmények eltérő értelmezését és kommunikálását a nyilvánosság számára. Aggályosnak tartották, hogy az EU lehetővé tette ezt a kétértelmű megközelítést, és emiatt az egész folyamat veszített hitelességéből. Ahelyett, hogy a közös nevezőt keresték volna a párbeszédben részt vevő szerb és koszovói pártok, saját narratívájukat és meghatározásukat követték a tekintetben, hogy mi tekinthető tisztességes tárgyalásnak. A két szakértő továbbá kiemelte az átláthatóság és a megoldás iránti őszinte szándék hiányát, ami növelte a közvélemény bizalmatlanságát a folyamattal kapcsolatban.

Kurti párbeszéddel kapcsolatos álláspontjára utalva Emini rámutatott, hogy változás történt ahhoz az időszakhoz képest, amikor ellenzékben volt, és határozottan elutasította a tárgyalási feltételeket. Bár a legutóbbi nyilatkozatai alapján Kurti elfogadta, hogy a párbeszédet nem lehet visszavonni, és részt fog venni a tárgyalásokon, nem világos, hogy ezúttal milyen feltételekkel és mi lesz az ő álláspontja. E bizonytalanságok ellenére Novaković nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kurti megváltoztatja hozzáállását, ahogy azt a korábbi koszovói kormányzó elit is tette. Szerbiában sem könnyebb a helyzet. Sokkal könnyebb a döntéshozóknak a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésekről beszélni, mint a munkahelyekről, a gazdaságról, valamint a reális kihívásokról, amelyek az emberek mindennapjaiban megjelennek.

Az előadók az EU-nak a dialógusban és a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatában betöltött szerepével kapcsolatos kérdésekre is kitértek. Novaković megjegyezte, hogy Miroslav Lajčák uniós különleges képviselő optimizmusa elhamarkodott volt a párbeszéd lezárásával kapcsolatban, különös tekintettel a tárgyalások és végrehajtás problémás történetére. Emini és Novaković egyaránt azzal érvelt, hogy az EU gyakran maga ássa alá az integrációs folyamatot és az olyan tárgyalásokat, mint maga a párbeszéd, azáltal, hogy összekapcsolja őket más kérdésekkel, mint például a koszovói vízumliberalizáció, vagy úgy, hogy egyes tagállamok érdekei miatt blokkolja az EU-csatlakozási folyamatot. Úgy vélték, hogy az EU-nak aktívabb szerepet kell játszania a balkáni régióban, és újra le kell fektetnie a párbeszéd alapelveit és szabályait, és világos perspektívát kell biztosítania a leendő tagállamok számára.

Az online vita arra a következtetésre jutott, hogy a Belgrád-Pristina párbeszéd még messze van a végétől és sok nyitott kérdés merül fel a felek jövőbeli megközelítésével kapcsolatban. A kihívások mindkét fél számára fennállnak. Annyi bizonyos, hogy a feleknek egy őszintébb és világosabb stratégiára van szükségük e folyamat sikerre viteléhez.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!