1. Az Iszlám Állam által Európában vállalt legvéresebb terrorcselekmény történt Moszkvában
Négy terrorista követett el merényletet 2024. március 22-én a moszkvai Crocus City Hallban. A halálos áldozatok száma közel 140 fő és több mint 180 sérült szorul még mindig orvosi ellátásra. A négy támadót az ukrán határ felé menet fogták el és a helyszínen kihallgatták. A támadók szerint a Telegramon vették fel velük a kapcsolatot és vették rá őket a merényletre. Az akciót pénzért vállalták. Az Iszlám Állam Khorasan Tartománya (ISIS-K) azonnal magára vállalta a felelősséget, de a szakértőknek és a kommentátoroknak kétségeik vannak efelől, és úgy vélik, hogy bár az ISIS-K-nak köze lehetett a támadáshoz, de ők „legjobb esetben a kezek, a fejet pedig még meg kell találni”.
2. Az ISIS vállalta a felelősséget, amit egy geolokációval ellátott videóval igazolt. Az FSZB és Ukrajna egymást hibáztatja
Az Iszlám Állam propagandájának kulcspontja Pakisztántól Nigériáig, hogy Moszkva része a keresztény és nyugati erők szélesebb körű koalíciójának, amely egy 1400 éves, egzisztenciális harcot vív az iszlám ellen. Az ISIS-K azt állítja, hogy muszlim vér tapad Oroszország kezéhez az afganisztáni, csecsenföldi és szíriai beavatkozások következtében. A szervezet felelős a március elején a Kaluga régióban történt zsinagóga elleni sikertelen merényletért is. Ezt szem előtt tartva logikusnak tűnik az ISIS-K részvétele. Az FSZB illetékesei azonban azt állítják, hogy a négyfős támadócsoport azért tartott az ukrán határ felé, mert az ukrajnai kapcsolatok átkelési ablakot ígértek nekik, így Kijev részvétele akár némi nyugati segítséggel teljesen megalapozottnak tűnik Oroszország számára. Kijevben viszont egyesek azt állítják, hogy az FSZB akciója volt a Kreml megrendelésére, amellyel a háború további eszkalációját kívánja megalapozni, és indokolni az orosz háborús erőfeszítések fokozását.
3. A „figyelmeztetési kötelesség” a valóságban: az amerikai-orosz kapcsolatok történelmi mélyponton vannak, és Oroszország nem támaszkodik a Nyugat segítségére a nyomozásban
Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége összegyűjtötte a jelentéseket az ISIS fegyveres tevékenységének fokozódásáról az országban, és a „figyelmeztetési kötelezettség” politikája értelmében megosztotta azokat Oroszországgal. Azonban március 19-én, néhány nappal a támadás előtt Putyin provokatívnak nevezte az amerikai figyelmeztetéseket, mondván, hogy „ezek az akciók nyílt zsarolásra és társadalmunk megfélemlítésére és destabilizálására irányuló szándékra utalnak”. Ez mély bizalmatlanságot mutat az orosz részről. Moszkva szkeptikus az Egyesült Államok által szolgáltatott hírszerzési adatokkal szemben, és még a terrorizmussal kapcsolatos témákban is hamisnak minősíti azokat, pedig a terrorizmus a proxykonfliktusok idején is közös probléma. John Kirby azt állítja, hogy az Egyesült Államok teljesítette figyelmeztetési kötelezettségét, és tájékoztatta az orosz felet a támadásról, az orosz és az örmény média viszont Kirby azon megnyilvánulásait idézi, melyek szerint az Egyesült Államoknak nem volt információja a támadás előkészítéséről. Ez az állítás nem érhető el a nyugati médiában. A nyomozási együttműködéssel kapcsolatban Szergej Lavrov kijelentette: „Nincs szükségünk segítségre , mivel nyilvánvalóan kettős mércével fog élni, és nagy valószínűséggel annak az elméletnek a népszerűsítésére irányul majd, amelyet a Nyugat akar, vagyis, hogy Iszlám Állam állt a terrorista csoport mögött, és Ukrajnának semmi köze hozzá. Nincs szükségünk ilyen segítségre.”
4. Az Oroszországgal fennálló kapcsolatok minden feszültsége ellenére a nyugati vezetők részvétüket fejezték ki
A világ vezetői részvétüket fejezték ki és elítélték a Moszkva melletti Crocus City Hall-ban péntek este történt terrortámadást. Az európai vezetők közösségi média felületeikhez fordultak, hogy részvétüket fejezzék ki az orosz népnek a támadást követően. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejegyzésében határozottan elítélte az esetet, és szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal és családjaikkal. Emmanuel Macron francia elnök korábbi, Oroszországgal szembeni harcias kijelentései ellenére hasonló érzelmeket hangoztatott, elítélve az Iszlám Állam által vállalt terrortámadást, és támogatását fejezte ki az érintettek felé. Donald Tusk lengyel kormányfő más megközelítést alkalmazott, és hangsúlyozta országa erőszakkal és agresszióval szembeni álláspontját, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az incidenst nem használják ki további eszkalációra.
5. Fokozódhatnak a biztonsági aggályok a munkavállalási vízumokkal és a közép-ázsiai országokból érkező munkavállalókkal szemben
A támadók tádzsik állampolgárok voltak, és munkavállalási vízummal tartózkodtak Oroszországban. Az Afganisztánban és a környező régióban székelő Iszlám Állam Horaszán Tartomány (ISIS-K) átfogóbb toborzási stratégiát fogadott el, Közép-Ázsiára összpontosítva, ami biztonsági aggályokat vet fel az ezekből az országokból érkező munkaerővel kapcsolatban. Egyes moszkvai hangok a határ- és vízumellenőrzés szigorítását javasolják a támadás után. Az ilyen lépések feszültségeket okozhatnak a Közép-Ázsiával fennálló kapcsolatok törékeny egyensúlyában. A Közép-Ázsiából Oroszországba irányuló munkaerő-vándorlás a térség gazdaságának fontos eleme. A közép-ázsiai országok GDP-jének jelentős része még most is abból a pénzből származik, amelyet a közép-ázsiai állampolgárok Oroszországból utalnak át. Ez belső vitákat is okozhat. Oroszországban hozzávetőleg 20 millió muszlim él, és az észak-kaukázusi muszlim lakosság jelentős szolidaritást mutat közép-ázsiai vallási testvéreik iránt. Csecsenföld vezetője, Ramzan Kadirov már ki is fejezte kritikáját az általa „álhazafiaknak” nevezett nacionalista elhajlásokkal szemben, akik a nemzeti vagy vallási identitáson alapuló diszkrimináció gondolatával játszanak. Az ilyen jellegű belső feszültség az utolsó dolog, amit Oroszország akar.
Készítette: Seremet Sándor (Közreműködött: Bárány Péter András, Nagy Ákos)