- Magyarország jóváhagyta Svédország NATO csatlakozását, ezzel 32 tagúra bővült az észak-atlanti katonai szövetség
A svéd NATO-csatlakozás kapcsán Magyarország által megfogalmazott üzenet egyértelmű: a magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt. Ezért hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt, akinek látogatásával elhárult az akadály a svéd csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől. Magyarország hozzáállása lehetővé tette, hogy a nézeteltéréseinket még azelőtt tisztázhassuk, mielőtt szövetségesek lennénk, így könnyebb megőrizni a politikai egységet a szervezeten belül. Eközben Magyarország saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el, amik közül kiemelkednek a védelmi és gazdasági együttműködések.
- Magyarország az európai védelmi ipar fejlesztése mellett köteleződött el
A tárgyalások egyik fontos hozadéka, hogy sikerült meghosszabbítani a mostanában lejáró megállapodást a vadászgép-program keretében, vagyis egy kedvező katonai ügyletet sikerült megkötni. A megállapodás értelmében 4 db JAS-39/C Gripen típusú vadászgép jut Magyarország, illetve sugárhajtású kiképző gépek is érkeznek. A gépek radarképességeinek, és kommunikációs eszközeinek frissítéséről már 2022 óta zajlanak a tárgyalások, de a mostani megállapodás után biztosra vehető, hogy még jó pár évig Gripenek fogják védeni elsősorban a magyar, illetve bizonyos szinten a balti, a szlovák, és esetenként a szlovén NATO légteret is. Egy Gripen vadászgép fenntartási költsége repülési óránként épp a nyolcada az amerikai, és negyede a más európai alternatíváknak, ami nagyban hozzájárul a fenntartható és gazdaságos haderőfejlesztéshez.
- Törökország is garanciákat kapott Svédországtól a terrorizmus elleni küzdelmet illetően
Svédország tagsági kérelmét a NATO-hoz 2022. május 18-án nyújtotta be, amiről a NATO politikai vezetése rendkívül gyorsan hozott döntést. Magyarország és Törökország kivételével valamennyi NATO-tagállam parlamentje ratifikálta mind Svédország, mind pedig Finnország csatlakozási szerződéseit 2022 októberéig. A törökök kevesebb kifogást fogalmaztak meg Finnország csatlakozását illetően, de komoly sérelmeket Svédországgal szemben a kurdok támogatása, a fegyverembargó, és a Korán-égetés ügy miatt. Hosszas tárgyalásokat követően a svéd fél helyt adott számos török kiadatási kérvénynek, feloldotta a fegyverembargót, és látványosan csökkentette a kurd szervezetek támogatását is. Erdoğan elnök végül 2024. január 25-én szentesítette a török parlament január 23-i döntését és ratifikálta a svéd NATO csatlakozást.
- Az új északi szárny védelme nem borítja fel a NATO-n belüli északi-déli védelmi egyensúlyt
Miért különleges a NATO északi bővítése, kiemelten a svédek csatlakozása? Finnország tavalyi NATO csatlakozásával bezárult a NATO védőháló Svédország körül, hiszen ezzel nincs olyan szomszédja, amely ne lenne a szövetség tagja. Ennél kedvezőbb katonai-védelmi pozícióban csak nagyon kevés állam van. Svédország az utolsó háborúját 1814-ben vívta, az 1860-as évek konfliktusaiból sikeresen kimaradt. A béke évszázada után érte az országot a II. világháború, amikor a svédek összes szomszédját lerohanták. A helsinki záróokmány 1975-ös aláírása megfelelő alapot nyújtott a svéd el nem kötelezettség politikájának, de annak de facto megszűnésével 2022-ben az ország átgondolta külpolitikáját. Napjainkban Svédország (Finnországhoz hasonlóan) katonai fejlettségben nincs lemaradva a NATO tagállamoktól. A svédek, bár elhelyezkedésükből fakadóan elsősorban az északi térségre fókuszálnak katonai és biztonsági szempontból, NATO partnerként Afganisztánban és Koszovóban is jelen voltak. Számos NATO ország használ svéd haditechnológiát a fejlett svéd hadiiparnak köszönhetően, és ezek köre a csatlakozás után bővülhet. A korábban semleges skandináv országok felvételével megváltozik a NATO erőtelepítési struktúrája, ezáltal szükség lesz az új északi szárny védelmére is. A pohár félig van tele tehát, hiszen a svédek és a finnek az 1990-es években csatlakozott kelet-európai országokhoz képest modern haderővel rendelkeznek, másrészt viszont félig üres, mivel az új, északi jelenléttel szövetségi szintű problémák is felmerülhetnek (pl. a Baltikum és a közép-európai régió esetleges háttérbe szorulása stb.). A NATO-n belül a hagyományos északi-déli törésvonal mindig is jelen volt, az ebből fakadó problémákat az elmúlt években a 360 fokos védelem koncepciója, és a biztonság az oszthatatlanságának elve oldotta meg. Másszóval a keleti védelemért aggódók is hozzájárultak a déli kihívások megoldásához, és fordítva. Magyarország külpolitikájával igyekszik elérni, hogy ez továbbra se változzon meg, még akkor sem, ha Svédország a migrációs, és a terrorista fenyegetést másként értékeli, mint Budapest.
- Magyarország hozzáállásával a svéd-magyar bilaterális kapcsolatok is normalizálódtak
Egy parlamentáris demokráciában nem különleges, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők egy nagy jelentőségű ratifikációs kérelmet mérlegelnek.
A magyar külpolitika a parlamenti képviselők kifogásaival összhangban megfogalmazta saját, bilaterális kapcsolatokra vonatkozó elvárásait is. Magyarország kezdeti hűvös hozzáállásának több oka is volt. A magyar-svéd bilaterális kapcsolatok ugyanis nem kedveztek a csatlakozási folyamatoknak. Ezt csak tetézték azok a félrevezető és alapot nélkülöző, Magyarországról szóló információk, melyek a svéd médiában széleskörű nyilvánosságot kaptak. A svéd kormány ezek romboló hatásait nem igyekezett tompítani és azért sem tett lépéseket, hogy rendezze kétoldalú kapcsolatait Magyarországgal. Bár a magyar miniszterelnök meghívta svéd kollégáját Budapestre annak érdekében, hogy megvitassák a NATO csatlakozást és a kétoldalú kapcsolatokban erősítsék a bizalmat a két ország között, ez a gesztus akkor még elutasítást kapott.
Azóta javuló tendenciákat láthatunk, amit jól mutat, hogy Svédország uniós elnöksége alatt nem támadta vehemensen Magyarországot a jogállami mechanizmussal összefüggésben, és mellőzéték a magyar belső viszonyokra vonatkozó, sokszor alaptalan kritikák megfogalmazását.
Azok a NATO tagállamok, amelyek azonnal, minden további kérdés nélkül ratifikálták a finn és svéd csatlakozási okmányokat, nemcsak támogatásukat fejezték ki Helsinki és Stockholm felé, hanem azt is jelezték, hogy nem kívánnak önálló külpolitikát folytatni, megfelelő számukra az igazodás az euroatlanti fősodorhoz. Azokra, akik ezt nem tették meg, igyekeztek minél inkább nyomást gyakorolni. Ennek ellenére Budapest nem nemzetközi kényszerektől vezérelve, hanem saját külpolitikai és európai biztonsági érdekeket szem előtt tartva dönt majd Svédország csatlakozásáról.
Magyarország álláspontja Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban mindvégig következetes volt, hangsúlyozva a kétoldalú kérdések megoldásának és Magyarország nemzetközi megítélésének fontosságát. A svéd miniszterelnök látogatásával és Svédország csatlakozásának folyamatban lévő ratifikálásával Magyarország biztosította, hogy a jó kétoldalú kapcsolatok alátámasszák a NATO-bővítést. Hiszen két ország nem lehet egy közös szövetségben úgy, hogy az egyikük ellenségesen tekint a másik félre. A sikeres együttműködés záloga ugyanis a kölcsönös tisztelet és bizalom. Az elmúlt napok fejleményei azt bizonyítják, Magyarország, Svédországgal együtt az erősebb szövetség és a kölcsönös tisztelet iránt kötelezte el magát.
