A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) „Választások Délkelet-Európában a koronavírus árnyékában” címmel rendezett online kerekasztal-beszélgetést 2020. június 18-án. A KKI kutatója, Garai Nikolett által moderált beszélgetésen részt vett Orosz Anna, a KKI kutatója és programvezetője (Posztszovjet térség és a Balkán), Dr. Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, valamint Németh Ferenc, a KKI kutatója.
A beszélgetés középpontjában a délkelet-európai térség három országában – Szerbiában, Horvátországban és Észak-Macedóniában – június és július folyamán megrendezendő parlamenti választások álltak. A résztvevők kitértek az egyes választások előzményeire és kimeneteleire, valamint arra, hogy miként befolyásolta a koronavírus-járvány a kampányidőszakot és a politikai közbeszédet.
Ördögh Tibor a szerb parlamenti választásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a szerbiai választások eredetileg április közepén kerültek volna megrendezésre, azonban a koronavírus-járvány és a meghozott vészhelyzeti intézkedések miatt a választásokat június 21-re halasztották. A szerbiai választásokat többen „lefutott körnek” tekintik, hiszen a kormány legnagyobb pártjának – a Szerb Haladó Pártnak – a legtöbb felmérés szerint közel 60 százalékos támogatottsága van. A szerbiai választásokon így nem az lesz a kérdés, hogy melyik párt alakít kormányt, hanem hogy mely pártok tudják elérni a választások előtt 5 százalékról 3 százalékra csökkentett bejutási küszöböt és milyen ellenzékét tudják majd képezni a kormánynak. Ördögh Tibor továbbá rávilágított, hogy már a koronavírus-járvány előtt is egy meglehetősen szokatlan kampányidőszaknak lehettünk szemtanúi Szerbiában: a rendszer demokratikus legitimitásával kapcsolatos viták miatt ugyanis több párt is bojkottra szólította fel a szavazókat.
Horvátországgal kapcsolatban Orosz Anna elmondta, hogy az eredetileg ősszel esedékes parlamenti választásokat július 5-ére írták ki, mivel a legtöbb párt egyetértett abban, hogy a választásokat célszerűbb megtartani a vírus egy esetleges második hulláma előtt. A kutató rámutatott, hogy az év elején megtartott elnökválasztás jó indikátorként szolgál a közelgő parlamenti választások előrejelzéséhez: megmutatkozott, hogy a meghatározó helyzetben lévő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elvesztette a jobboldali szavazók egy jelentős részét, és így a jobboldal megosztottá vált. A Szociáldemokrata Párt és a HDZ között egy meglehetősen kiegyenlített helyzet alakult ki, így a kormányalakítás során kulcskérdés lesz, hogy a két jobboldali párt, a HDZ és Miroslav Škoro Haza Mozgalma hajlandó-e szövetségre lépni egymással. A választások kimenetele nem fogja nagy mértékben befolyásolni az ország főbb külpolitikai törekvéseit, hiszen mindkét nagy politikai párt az uniós kapcsolatokat tekinti elsődlegesnek, vagyis a schengeni övezetbe való csatlakozás és az euró bevezetése továbbra is meghatározó eleme marad az újonnan felálló kormány politikájának. A szomszédos országokkal való kapcsolatot és az országban élő szerb kisebbségek helyzetét azonban jelentősen módosíthatja a választások kimenetele.
Németh Ferenc az észak-macedón parlamenti választásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a választások elemzésekor elengedhetetlen megemlíteni, hogy 2019 októberében az Európai Tanács nem adott zöld utat Észak-Macedóniának és Albániának a csatlakozási tárgyalások megnyitásához, melynek hatására Zoran Zaev egykori miniszterelnök benyújtotta lemondását és előrehozott választásokat írtak ki az országban. Az előrehozott választásokat eredetileg április közepén tartották volna meg, azonban a járvány következtében elhalasztották. Az új időpont kiírása körül éles vita bontakozott ki a politikai pártok között; a kormánypárt (Macedón Szociáldemokrata Unió, SDSM) ugyanis minél hamarabb, míg az ellenzék minél később szerette volna megtartani a választásokat. A pártok megegyezése alapján a parlamenti választásokat végül július 15-én tartják meg. Az SDSM népszerűségére pozitívan hatottak a márciusban elért eredmények: Észak-Macedónia NATO-taggá vált, valamint az európai tanácsi ülésen zöld utat kapott a csatlakozási tárgyalások megnyitásához. A két legnagyobb macedón párt, az SDSM és a VMRO-DPMNE azonban még mindig fej-fej mellett halad a közvéleménykutatások szerint, így az előző választásokhoz hasonlóan az észak-macedóniai albán pártok lesznek azok, akik meghatározzák, hogy melyik párt tud kormányt alakítani.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGT2hKMUNDVUhwamclMjIlMjBmcmFtZWJvcmRlciUzRCUyMjAlMjIlMjBhbGxvdyUzRCUyMmFjY2VsZXJvbWV0ZXIlM0IlMjBhdXRvcGxheSUzQiUyMGVuY3J5cHRlZC1tZWRpYSUzQiUyMGd5cm9zY29wZSUzQiUyMHBpY3R1cmUtaW4tcGljdHVyZSUyMiUyMGFsbG93ZnVsbHNjcmVlbiUzRSUzQyUyRmlmcmFtZSUzRQ==