A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2025. május 16-án „Trump első 100 napja: Új paradigma az elnöki az elnöki vezetésben” címmel rendezett angol nyelvű kerekasztal-beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Daniel Levine, a Danube Institute vendégkutatója, Baranyi Tamás, az MKI stratégiai igazgatója, és Ramachandra Byrappa, az MKI vezető kutatója. Az eseményt Lévai Dániel, az MKI kutatója moderálta.
A kerekasztal-beszélgetés meghívott szakértői Donald Trump első száz napját elemezték, egy olyan elnökség körvonalait felrajzolva, amelyet sürgető cselekvés, felforgató szándék és tartós politikai átrendeződés jellemez. Daniel Levine megjegyezte, hogy Trump sokkal felkészültebben tért vissza második ciklusára, míg Baranyi Tamás „politikai forradalomként” írta le a jelenlegi helyzetet, amelyben a trumpizmus mostanra messze túlnőtt magán Trumpon.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy Trump már hivatalba lépése napján megkezdte programja végrehajtását, szembeállítva gyakorlatias megközelítését Biden filozofikusabb elnökségével. Ramachandra Byrappa szerint Trump komoly „küldetéstudattal” vezeti az országot, fittyet hányva az elit véleményére, és az alsó 80% felemelését tartja szem előtt.
A külpolitikai fordulatról szót ejtve Levine hangsúlyozta: Trump szaúdi beszéde világossá tette, hogy az amerikai külpolitika mostantól az érdekekre épül. Az „America First” nem elszigetelődést, hanem realista hozzáállást jelent. Baranyi hozzátette, hogy az Egyesült Államok többé nem osztogat ingyenesen közjavakat – a partnereknek is hozzá kell járulniuk. Byrappa figyelmeztetett: Washington egyre inkább úgy látja, hogy Európa Kína felé sodródik, ami megingatja a bizalmát a kontinensben.
Trump Európának címzett üzenete szerint az Egyesült Államok inkább a kétoldalú kapcsolatokra épít, mintsem hogy az EU-t tekintse partnernek. Németország külön vitát váltott ki: míg Trump állítólag kritikával illette Friedrich Merzet, Byrappa szerint inkább egy olyan konzervatívot lát benne, akivel együtt tudna dolgozni.
A jövőre tekintve Levine úgy vélte, Trump egy olyan megállapodást kereshet Ukrajnával kapcsolatban, amelyet sikerként tud tálalni – vagy ha ez nem sikerül, másokat hibáztatva visszavonulhat. A figyelem eközben a fokozódó katonai elrettentésre helyeződhet át Tajvannal kapcsolatban, jelezve az amerikai stratégia új szakaszát.