A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2025. május 15-én „Szomszédsági (v)iszonyok – az ukrán-orosz konfliktus regionális hatásai” címmel rendezett kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Dobrowiecki Péter, a Magyar-Német Intézet kutatási vezetője, Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az eseményt Seremet Sándor, az MKI vezető kutatója moderálta.
Az esemény során az előadók leginkább Lengyelország és Románia ukrán viszonyának sarokpontjaira fókuszáltak. Egyetértettek abban, hogy a jelenleg fennálló ukrajnai helyzet a magyar-román kapcsolatokra több fronton is hat. Ezek közül Achillesz-sarokként a kisebbségek által lakott területeken élők státusz quo-jának kialakítása és annak szenzitivitása emelhető ki elsősorban.
A beszélgetés elején Dobrowiecki Péter kiemelte, hogy Lengyelország Ukrajnához fűződő kapcsolatait hosszú ideje meghatározza Oroszország tényezője. Amikor az ukrán-lengyel viszonyban felmerülő vitás kérdéseket egy nagyobb geopolitikai fenyegetés – nevezetesen Oroszország – felülírja, a két ország kapcsolata jellemzően javul. Lengyelország számára stratégiai érdek, hogy Ukrajna és Belarusz az euroatlanti biztonsági struktúra része legyen. Ugyanakkor az ukrajnai lengyel kisebbség helyzete, valamint történelmi sérelmek – például a volhíniai mészárlás és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tevékenysége a II. világháború alatt – visszatérő konfliktusforrást jelentenek. Fontos gazdasági feszültségforrást jelent az ukrán mezőgazdasági export EU-ba irányuló növekedése is, amely érzékenyen érinti a lengyel agrárszektort.
Szilágyi Mátyás rávilágított, hogy míg Lengyelország és Románia egyértelműen az euroatlanti politikai fősodor irányvonalát követik, Magyarország jellemzően különutas politikát folytat, ugyanakkor a kisebbségpolitika rendkívül jelentős szerepet játszik mindhárom ország Ukrajnához fűződő kapcsolataiban. A román belpolitikai helyzet kapcsán megjegyezte, hogy George Simion, az egyik vezető elnökjelölt, épp az Ukrajnának nyújtott támogatás leállításával kampányol, erőteljesen képviselve a Donald Trump által követett narratívát. Ezt a trendet az európai uniós elit aggódva figyeli, különösen a szélsőjobboldali kormányzatok megerősödésének lehetősége miatt Kelet-Európában.
A lengyel-magyar kapcsolatok vonatkozásában Dobrowiecki Péter rámutatott, hogy az ukrán kérdés már 2014 óta jelen van a két ország viszonyában. Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta azonban a két álláspont közötti különbség még markánsabbá vált. Míg a PiS kormányzása alatt kifejezetten jó volt a kétoldalú kapcsolat, a lengyel kormányváltás óta ez jelentősen megromlott. A lengyel politikai elit nehezen tudja értelmezni Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontját, bár a társadalmi kapcsolatok továbbra is szorosnak mondhatók.