A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és a Habsburg Ottó Alapítvány ,,Quo vadis, Bosznia-Hercegovina? Vallás, identitás és államiság viharos időkben” címmel rendezett konferenciát 2022. május 23-án. Az esemény középpontjában a Bosznia-Hercegovina identitását meghatározó vallások és az állam előtt álló aktuális kihívások álltak.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója nyitóbeszédében kiemelte Magyarország és Bosznia-Hercegovina kapcsolatainak fontosságát, valamint az iszlám Európában betöltött szerepét.
A konferencia Dževada Šuško, a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség Nemzetközi Együttműködési Irodájának vezetője, illetve a Szarajevói Nemzetközi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék professzorának előadásával folytatódott. Beszédében Šuško professzor Bosznia-Hercegovina (BiH) történelmének rövid ismertetésén keresztül mutatta be az ország multietnikus társadalmának hosszú ideig tartó békés együttélését. Rávilágított arra, hogy az Oszmán Birodalom, a Habsburg Monarchia és Jugoszlávia mind olyan ,,birodalmak” voltak, amely BiH identitásának domináns alakítóivá váltak azzal, hogy kialakították azt a fajta vallási és etnikai sokszínűséget, amely ma is jellemző az országra. A professzor szintén történelmi kontextusában mutatta be az iszlám vallás és kultúra jelenlétét BiH-ben, ezzel bizonyítva, hogy az iszlám az európai kultúra szerves része, és ez az európai örökség adja a bosnyákok európai identitását is.
Šuško professzor a Bosznia-Hercegovina előtt álló kihívásokat is értékelte. Ismertette az állam belső feszültségeiből adódó konfliktusokat, úgy mint Milorad Dodik, az Államelnökség szerb tagjának tevékenységét, a radikalizmust, a választási törvény reformját, és a külső szereplők (Oroszország, Kína, Szerbia) befolyásának veszélyét az országra nézve. A professzor hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina számára kulcsfontosságú az euroatlanti integráció és az alkotmányos reformok végrehajtása annak érdekében, hogy legyőzze az előtte álló kihívásokat.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melynek résztvevői Márkusz László, a KKI vezető kutatója, Magyarország korábbi koszovói nagykövete; Hóvári János, a Türk Államok Szervezetének képviseleti irodavezetője és korábbi helyettes államtitkár; Várady Tibor, jogászprofesszor, Jugoszlávia egykori igazságügyi minisztere; valamint Makai József, újságíró, a 168 óra korábbi főszerkesztője voltak.
A kerekasztal-beszélgetésen Márkusz László a Bosznia-Hercegovina előtt álló legfőbb kihívásokat ismertette. A kutató a három államalkotó nemzetiség három entitásának megalkotását bírálta, felhívva a figyelmet arra, hogy ezen merev besorolással a multietnikus társadalomban élő többi kisebbség (romák, zsidók), illetve a vegyesházasságokból születettek jogai csorbulnak. Kiemelte továbbá, hogy a politikai legitimáció kérdése és a regionális (szerb-horvát-boszniai) kapcsolatok is megoldásra váró problémakörök.
Hóvári János a Magyarország és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolat történelmi jellegét ismertette. Bemutatta, hogy Kállay Benjámin és Burián István kormányzóknak mekkora szerepük volt a boszniai identitás kialakításában, és az ország modernizálásában. Hóvári úr kiemelte, hogy a daytoni struktúra létrehozásakor az alkotók az Osztrák-Magyar Monarchia példáját tekintették irányadónak Bosznia-Hercegovina esetében.
Várady Tibor hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina mindig is egy multietnikus társadalom volt, több vallással és több nemzetiséggel. Kiemelte a közös nyelv összetartó erejét, a közös identitás fontosságát, valamint az emberek közötti kapcsolatok erejét. Várady úr megjegyezte, hogy a daytoni egyezmény rövidtávú megoldást kínált, amelynek struktúrája hosszútávon feszültséget okoz a társadalomban, éppen ezért az revízióra szorul.
Makai József szerint bár a daytoni egyezmény lezárta a fegyveres konfliktusokat, nem oldotta fel a három államalkotó nemzetiség közötti feszültséget. Makai úr kiemelte, hogy az optimista várakozások ellenére az euroatlanti integráció nem oldja meg Bosznia-Hercegovina problémáit, hanem legjobb esetben is, csak fenntartja a status quót, rosszabb esetben pedig elmélyíti a feszültségeket.
Dževada Šuško professzor a kerekasztalbeszélgetés végén megjegyezte, hogy bár többen vonnak párhuzamot a Republika Srpska és Koszovó helyzete között, ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét. Elmondása szerint míg Koszovó a történelmi határait megtartva, politikai jogokkal nem rendelkező lakossággal kiáltotta ki függetlenségét, addig a Republika Srpska mindig is Bosznia-Hercegovina része volt, lakosai pedig rendelkeznek politikai jogokkal.
Baranyi Tamás Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese záróbeszédében kiemelte a Nyugat-Balkán fontosságát a magyar külpolitika számára, valamint elkötelezettségét fejezte ki a régió európai integrációjáról.
Fotók: Ballagó Márton (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)