Politika és infrastruktúra keresztmetszetében Észak-Macedónia
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2024. szeptember 30-án tartotta ,,Politika és infrastruktúra keresztmetszetében Észak-Macedónia”című kerekasztal-beszélgetését, melynek résztvevői Viola Cintia, az MKI kutatója, Bagdy Ábel, a 4iG Nyrt. kormányzati és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője és Miklós Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanársegédje voltak. A beszélgetést Orosz Anna, az MKI kutatója moderálta.
Orosz Anna az esemény felvezetőjében elmondta, hogy a kerekasztal-beszélgetés apropóját Orbán Viktor miniszterelnök észak-macedóniai látogatása és az ohridi macedón–magyar kormányzati csúcstalálkozó adták. Viola Cintia felvázolta, hogy a macedón–magyar csúcson három téma köré szerveződtek az egyeztetések, ezek a 1) migráció hatékony kezelése; 2) a gazdasági együttműködések elmélyítése és a 3) regionális stabilitás előmozdítása voltak. A szakértő hangsúlyozta, hogy míg Albániával október közepén ténylegesen megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások, addig Észak-Macedónia továbbra is parkolópályán ragad, melynek legfőbb oka a szomszédokkal fennálló rendezetlen viszonyrendszer. Viola Cintia elmondta: „Észak-Macedónia európai integrációs útját jelenleg több akadály is keresztezi. Ahhoz, hogy Szkopje megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, szükségszerű, hogy Bulgáriával valamilyen kompromisszumra lépjen, azonban a francia javaslat szerinti alkotmánymódosítás nem feltétlenül jelenti a bolgár vétó végleges feloldását”.
Bagdy Ábel aláhúzta a 4iG azirányú törekvését, hogy a cég a Nyugat-Balkán legerősebb piaci szereplőjévé váljon a telekommunikációs szektorban. Mivel a magyar vállalat Albániában és Montenegróban már jelen van, a 4iG stratégiájába illeszkedően logikus lépés volt az Észak-Macedónia felé való elmozdulás. Az észak-macedón piac két szereplős, a Deutsche Telekom mellett az osztrák–mexikói A1 uralja a piacot. A 4iG ki tudja építeni a megfelelő infrastruktúrát és az észak-macedón hatóságokkal való jó együttműködésnek köszönhetően frekvenciát is tud vásárolni, így a várakozások szerint vállalat képes arra, hogy erős harmadik szereplővé váljon. Bagdy Ábel hozzátette, „A nyugat-balkáni országoknak digitális infrastruktúra területén óriási fejlesztésekre van szüksége. Amikor a régióról beszélünk, akkor nem feltétlenül a legelső asszociációnk az innováció és a kutatás-fejlesztés, pedig ezekre nagy szükség van. Ha erre a piacra belép egy tőkeerős, a régióban már teljesítményt mutatott szereplő, az mindenkinek az érdeke.”
Miklós Gábor kiemelte, hogy Észak-Macedónia a maga kétmilliós lakosságával nem determinálja azt, hogy Magyarország fontos szövetségese legyen a Nyugat-Balkánon, azonban a földrajzi elhelyezkedése stratégiai jelentőségű – ugyanis a páneurópai közlekedési folyosók keresztmetszetében van. A VIII. és X. korridor Szkopjéban találkozik, míg az előbbi távolról sincs kiépítve, holott bolgár és olasz érdek is van mögötte, addig a X. számú készen van – ez az útvonal a kereskedelmi forgalom miatt magyar érdekeltség is. Magyar szempontból a (kötöttpályás) közlekedési infrastruktúra fejlesztése lehet kiemelt terület Észak-Macedóniában; elsődlegesen a külkereskedelmi ,,vakfoltok” felszámolása érdekében. A szakértő úgy fogalmazott: „Ha most, a magyar EU elnökség alatt nem sikerül a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatát előlendíteni, akkor a következő elnökségi trió megint nem lesz érdekelt ebben”.