A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2020. november 5-én online kerekasztal-beszélgetést szervezett Az Európai Unió és Kína kapcsolatainak alakulása a világjárvány kitörése óta címmel. A rendezvény szakértői Fejérdy Gergely, Molnár Tamás és Salát Gergely, a KKI kutatói voltak.
Bevezetőjében Molnár Tamás elmondta, hogy Németország Kína-politikáját elsősorban a gazdasági és kereskedelmi kérdések határozzák meg. 2016 és 2019 között a két ország kapcsolatait az erősödő konfrontáció jellemezte, amit enyhülés követett, mivel a német kormány nem akarta elidegeníteni magától Kínát az egyre kiszámíthatatlanabbá váló globális gazdasági környezetben. Fejérdy Gergely kiemelte, hogy Franciaország Kína-politikájában 2017-től egyre markánsabban megjelenik az ázsiai országgal szembeni bizalmatlanság. Párizs számára Kína egyszerre jelent lehetőségeket és kihívást, ugyanakkor a francia álláspont szerint az Uniónak egységes hangon kellene tárgyalnia Pekinggel. Salát Gergely kiemelte, hogy Kína szemszögéből 2016-ig ideálisan alakultak a kapcsolatok, hiszen az EU nem jelentett számára biztonságpolitikai kihívást, ugyanakkor akvizíciók révén, illetve az európai cégek beruházásain keresztül hozzáfért a fejlett technológiákhoz. Az EU megváltozott hozzáállásával, az egyre több kritikával Kína egyelőre nem tud mit kezdeni. A viszony rendkívül komplex, az EU és Kína egyszerre partner, barát, rivális és ellenfél.
Elhangzott, hogy a COVID-19 járvány kitörésével az európai országok ráébredtek arra, hogy a Kínába kiszervezett gyártás milyen függőséget eredményez, ezért a szuverenitás kérdése hangsúlyosabbá vált az elmúlt hónapokban. A járvány körüli fejlemények miatt olyan politikai ellenszenv alakult ki Kína iránt francia részről, hogy az ország de facto kizárta középtávon a Huawei eszközeit az 5G infrastruktúrából. Salát Gergely elmondta, hogy Kínában nem tudtak konszenzusra jutni arról, hogyan kezeljék a járvány okozta arculatvesztést és a nemzetközi kritikákat, és részben ennek tudható be egyes kínai diplomaták kommunikációs túlkompenzálása Európában. Ugyanakkor ezzel olyan károkat okoztak Kína megítélésben, amit nem lehet már teljes mértékben kijavítani. A kutatók különböző felmérésekre hivatkozva mutatták be, hogy az USA és Kína megítélése egyaránt romlott az EU országaiban. Az USA-Kína konfliktus vonatkozásában a szakértők szerint az EU érdeke, hogy ne kelljen egyik nagyhatalom mellé sem állnia a másikkal szemben. A kutatók egyet értettek abban, hogy nem várható az európai cégek tömeges haza települése Kínából, még újonnan bevezetett adókedvezmények hatására sem. Egyrészt, mivel az EU tagállamaiban ilyen nagyságrendű pénzügyi források nem állnak erre rendelkezésre, másrészt pedig a kínai piac vonzereje indokolhatja a helyi gyártó tevékenység fenntartását.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGNVNCc2tIUlZBWHMlMjIlMjBmcmFtZWJvcmRlciUzRCUyMjAlMjIlMjBhbGxvdyUzRCUyMmFjY2VsZXJvbWV0ZXIlM0IlMjBhdXRvcGxheSUzQiUyMGNsaXBib2FyZC13cml0ZSUzQiUyMGVuY3J5cHRlZC1tZWRpYSUzQiUyMGd5cm9zY29wZSUzQiUyMHBpY3R1cmUtaW4tcGljdHVyZSUyMiUyMGFsbG93ZnVsbHNjcmVlbiUzRSUzQyUyRmlmcmFtZSUzRQ==