A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2022. április 26-án a francia elnökválasztások után online kerekasztal-beszélgetést szervezett „A francia elnökválasztásokról – programok, eredmények, perspektívák” címmel. A budapesti Corvinus Egyetem ismert Franciaország szakértője Szűcs Anita és a diplomataként hosszú éveken át a párizsi magyar nagykövetségen szolgálatot teljesítő, egykori strasbourgi Európa Tanács mellé akkreditált magyar nagykövet, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója Robák Ferenc, illetve intézetünk vezető kutatója Fejérdy Gergely elemezte Emmanuel Macronnak a 2022. április 24-én történt újraválasztásához vezető útját és annak várható következményeit.
A rendezvényen elhangzott, hogy a „régi-új” elnök a vártnál jobb eredménnyel, 58%-kal győzedelmeskedett, holott az első forduló után nagyon szoros eredményre lehetett számítani, sőt Marine Le Pen veresége sem volt teljesen biztos. Az elemzők aláhúzták, hogy Emmanuel Macron újraválasztása nem azt jelenti, hogy őt támogatja a francia többség, hanem inkább csak azt, hogy jobb híján, illetve a radikális jelölt elkerülése miatt adták a voksukat őrá a franciák. Szintén kiemelésre került, hogy a francia lakosság kiábrándultsága, elégedetlensége a politikával, a politikai elittel szemben egyre növekszik. Ezzel a tendenciával kapcsolatban az elemzők rámutattak arra, hogy a részvételi arány csökkent az elmúlt évekhez képest, illetve, hogy a radikális jelöltek Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon kapták összeadva az első fordulóban a legtöbb szavazatot. Külön szó esett a klasszikus pártok, a Republikánusok és a Szocialisták szinte teljes eltünéséről és a mérsékelt alternatíva hiányáról is. Az előadók Marine Le Pen jelentős választási eredményét és programját külön is körbejárták, hangsúlyozva, hogy a szélsőségesből egy mérsékelt politikai erővé alakította át az egykori Nemzeti Frontot, a mai Nemzeti Tömörülés pártot, azonban európai és gazdasági programja számos ellentmondást rejt magában, melynek megvalósítása nem egyszer negatív következményekkel is járhat nem csak Franciaországra, de általában Európára nézve is.
A beszélgetés végén konklúzióként megfogalmazódott, hogy a június 12. és 19-én zajló nemzetgyűlési választások eredménye még fontos lehet a francia politikai erőviszonyok elemzése szempontjából, bár nagy földrengés nem várható. Macron elnök minden valószínűség szerint megszerzi majd a többséget a Nemzetgyűlésben, de ennek ellenére egy nagyon nehéz periódus elé néz. A Covid időszak válsága után az amúgy is számos gazdasági, társadalmi problémával küszködő Franciaország vezetése, a februárban kirobbant orosz-ukrán háborút és annak a következményeit is figyelembe véve bonyolult időszak elé néz. A francia belpolitika, a társadalmi feszültségek és a belső megosztottság akadályokat görgethetnek Macron elnök európai és világpolitikai ambíciói elé.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGaXhLampleWRTem8lMjIlMjB0aXRsZSUzRCUyMllvdVR1YmUlMjB2aWRlbyUyMHBsYXllciUyMiUyMGZyYW1lYm9yZGVyJTNEJTIyMCUyMiUyMGFsbG93JTNEJTIyYWNjZWxlcm9tZXRlciUzQiUyMGF1dG9wbGF5JTNCJTIwY2xpcGJvYXJkLXdyaXRlJTNCJTIwZW5jcnlwdGVkLW1lZGlhJTNCJTIwZ3lyb3Njb3BlJTNCJTIwcGljdHVyZS1pbi1waWN0dXJlJTIyJTIwYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuJTNFJTNDJTJGaWZyYW1lJTNF