A résztvevők első körben a Nyugat-Balkán jelenlegi biztonsági helyzetéről fejtették ki gondolataikat. Németh Ferenc különbséget tett a szubjektív és objektív biztonság között, és hangsúlyozta, hogy az objektív értelemben vett biztonság nem romlott a régióban, bár ez nem mondható el a szubjektív biztonságról, mivel egyes szereplők folyamatosan feszegetik a határokat. Az előző felszólalóval egyetértésben Damjan Krnjević Mišković azzal érvelt, hogy a térségben egy fegyveres konfliktus kialakulásának lehetősége igen valószínűtlen, különösen a NATO jelenléte miatt, azonban a megbékélés irányába tanúsított közöny aggályokkal teli jövőképet vetít előre. Párducz Árpád kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán összefüggésében a biztonságot fenyegető nem hagyományos veszélyeket is figyelembe kell venni, mint például az illegális migráció, a korrupció és a határokon átnyúló szervezett bűnözés.

A szakértőket Koszovó Európa Tanácsba való felvétele és az erről szóló szavazás elhalasztása kapcsán is kérdezték. A résztvevők közös álláspontot képviseltek, miszerint egyetlen szerb kormány sem fogja Koszovót szuverén entitásként elismerni, hiszen ez hazaárulásnak minősülne, ezért Belgrád és szövetségesei következetesen meg fogják akadályozni Koszovó csatlakozását bármely nemzetközi vagy regionális szervezethez; ennek bekövetkezte heves reakciókat váltana ki Szerbia részéről.

A panelbeszélgetés során az ENSZ Közgyűlésének a srebrenicai népirtásról szóló határozata is górcső alá került. Bár a Közgyűlés a határozatot 84 tagjának szavazatával, 19 ellenében és 68 tartózkodás mellett elfogadta, a feszültségek nemhogy enyhültek, de inkább fokozódtak Bosznia-Hercegovinában. Damjan Krnjević Mišković szerencsétlennek tartotta a határozat időzítését, és azt mondta, hogy az egy stratégiailag irracionális döntés volt. Párducz Árpád kiemelte a nagyhatalmak szerepét a posztjugoszláv térség szövevényes konfliktusainak enyhítésében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező állandó tagjaiként Oroszország és Kína nem érdekelt abban, hogy a Nyugat-Balkánt érintő fontos kérdésekben egy véleményen legyenek az Egyesült Államokkal.

A beszélgetés végére érve Ármás Julianna a közelmúltbeli észak-macedóniai parlamenti és elnökválasztással kapcsolatban kérdezett. Kollégája, Németh Ferenc szerint a jobboldali VMRO-DPMNE által vezetett új kormány politikai stabilitást hozhat Szkopjéban, ugyanakkor nem biztos, hogy képes lesz jószomszédi kapcsolatokat kialakítani vagy fenntartani Görögországgal és Bulgáriával. Az új kormány elkötelezettsége az ország euroatlanti integrációja és Ukrajna támogatása iránt azonban változatlan marad.

A beszélgetés zárásaként a nemrég lezajlott európai parlamenti választások és a közelgő magyar EU elnökség került megvitatásra. Magyarország már korábban bejelentette, hogy a bővítéspolitikát prioritásai közé teszi. Párducz Árpád úgy véli, Budapest némileg kötelességének érzi, hogy ezt a dossziét is kiemelt témaként kezelje, és fontos előrelépést érjen el a csatlakozási tárgyalások tekintetében. Damjan Krnjević Mišković viszont aggodalmának adott hangot, és azt állította, hogy az EU-csatlakozás valószínűsége soha nem volt még ilyen alacsony. Németh Ferenc optimistábban vélekedett a témáról és megjegyezte, hogy nem Magyarország hibája lenne, ha nem sikerülne ugyanolyan áttörést elérni a csatlakozási tárgyalásokon, mint az előző, 2011-es magyar elnökség alatt, hiszen ez az elnökség egybeesik az összes uniós intézmény teljes átrendeződésével. A kutató kiemelte, hogy a bővítéspolitika az egyhangú döntéshozatal miatt eredménytelen, amelyet ki lehetne váltani a minősített többségi szavazásra való részleges áttéréssel.