Kálmán Judit Mercédesz angol nyelvű elemzése
Az elemzés célja, hogy felderítse a kínai társadalmi kreditrendszer körül kialakult tévhitek – amelyek párhuzamot vonnak az orwelli Nagy Testvér ereje és azon hatalom között, amelyet a Kínai Kommunista Párt a rendszer használatával magáénak tudhat – mögött rejlő igazságot azáltal, hogy nyomon követi annak tényleges fejlődését. A releváns szakirodalom kritikus vizsgálatával bemutatásra kerülnek a rendszer kezdetei, amelyben kiemelt figyelmet kapnak a kísérleti programok. Ezt követően fény derül arra, hogyan változtatta meg a Covid-19 által előidézett vészhelyzet a társadalmi kreditrendszer funkcióját és szerepét. A kezdeti hipotéziseket alátámasztva kifejtésre kerül a pandémia hatása, amely hozzájárult az országos szinten alkalmazható rendszer hiányának meghosszabbításához azáltal, hogy egy sürgősebb ügyet jelentett; ugyanakkor a már létező rendszer egy gyors áthangolásnak köszönhetően nagyobb szerepet kapott a közegészségügy védelmében és a gazdasági helyreállításban – amely indirekt módon a projekt további terjedéséhez és fejlesztéséhez vezetett, azonban nem törölte el azokat az akadályokat, amelyek gátolják nemzeti szintű alkalmazását. A pandémia tehát egy új korszakot jelöl a rendszer evolúciójában, ugyanakkor a Covid-19 késleltette az átfogó, országszerte alkalmazható változat megszületését, amelynek fejlődésével szemben továbbra is fennállnak többek között az átjárhatóság, az adatvédelem, és az átláthatóság problémái. Az elemzés nem kíván teljeskörű értékelést nyújtani a társadalmi kreditrendszerről, így arról a kérdésről sem, hogy az milyen szerepet ölthet magára a digitális invazív kormányzás szélesebb kontextusában.
Az angol nyelvű elemzés itt olvasható!