Nagyszabású, konferenciával egybekötött ünnepséget rendezett a Magyar Külügyi Intézet megalapításának 50. évfordulója alkalmából december 4-én. A rendezvény résztvevői, egykori és jelenlegi vezetői, kutatói és dolgozói meghívott vendégeikkel együtt méltó módon emlékeztek az intézet múltjára, s tűztek ki célokat a jövőt illetően.
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) az elmúlt 50 évben változó jogállásban és struktúrában, de mindvégig a magyar külpolitikai gondolkodás alakítója volt. Mindig is aktív kutatási tevékenységet végzett, elemzéseket készített, illetve hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül think tank tevékenységet folytatott. Az idén átalakult MKI mára a magyar külpolitikai stratégiai döntéshozatal legmagasabb szintjének támogatásához is hozzájárul, hiszen közvetlenül segíti a miniszterelnök munkáját.
Az MKI 50 ünnepségén felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is.
Az ünnepséget Dr. Gladden Pappin, az MKI elnöke nyitotta meg. Konnektivitás az átalakuló világrendben című előadásában hangsúlyozta: tarthatatlan az a kapcsolódási forma, amelyet a Nyugat az elmúlt három évtizedben alkalmazott. „A magyar álláspont szerint az elmúlt harminc év alapján leszűrhető tapasztalat az, hogy nem önmagában a globalizáció hozza magával a rossz gazdasági következményeket, amelyeket el kellene kerülni: inkább a globalizáció alapjául szolgált ideák és ideológiák torzultak el, a hozzá kapcsolt filozófia, emberi kapcsolatok és célok kaptak rossz és téves összefoglalást.”
Dr. Gladden Pappin hozzátette: „Magyarország, valamint számos, Európán kívüli ország is felkészült egy új, globális helyzetre, a kilencvenes években kialakított, Amerika által vezetett egypólusú világnak pedig vége. Számos ország keresi az egyensúlyt erőforrásai és képessége között annak érdekében, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe. Ez a kapcsolódási forma teheti újra erőssé a világot. A kérdés az, vajon Európa felismeri-e ezt időben?”
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Külügyi Intézet feladatairól és kihívásairól tartott vitaindító előadást. Kifejtette: „a 2020-as évek immár a konstruktív magyar külpolitikáról szólnak, s immár el tudjuk mondani véleményünket a világrend átrendeződése kapcsán. Nem más ez, mint a konnektivitás magyar stratégiája, amelyben kognitív forradalomra van szükségünk.”
A politikai igazgató rámutatott: „2010 után megszületett végül az igény, hogy önálló módon, a saját értékeink és érdekeink mentén alakítsuk ki a külpolitikánkat, és ezzel találjuk meg a helyünket a világban, amikor az önálló külpolitika igénye is merőben új gondolkodást igényel.”
A MKI elemzőihez szólva kiemelte: nem elég tudni és leírni, mi történik a világban, akkor születnek jó elemzések, ha azokban ott van a magyar érdek. „Akkor jó, ha választ kapunk belőle arra a kérdésre, hogy mit jelent nekünk az adott dolog, hogy miként illeszkedik egy tágabb összefüggésrendszerbe, amit magyar világnak hívunk. Ez az elemzés nem angolszász, nem kínai, nem orosz, hanem magyar”.
Az ünnepségen A multivektorális magyar külpolitika címmel beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. aki úgy vélte, a legnagyobb politikai támogatása ma a magyar kormánynak van, mert választásokon egyetlen kormány sem kapott ekkora felhatalmazást a választóitól a hivatalban lévő európai kormányok közül. Szijjártó Péter szerint a magyar külpolitikát két jelzővel lehet leírni: szuverén és magyar, és a szuverenitásnak különös jelentősége van ma, mert a világban uralkodó status quo politikai és gazdasági szempontból egyaránt megbomlott.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „Ahogyan az elmúlt években, most is hatalmas lesz a nyomás Magyarországon. Mindig volt rajtunk nyomás, és mindig bebizonyosodott, hogy nekünk lesz igazunk.”
Az egyes előadásokat rendkívül érdekes és tartalmas panelbeszélgetések követték, amelyeken az intézet kutatói, volt és jelenlegi vezetői, valamint meghívott szakemberek fejtették ki álláspontjukat.
Az esemény záróbeszédét Magyarország miniszterelnöke tartotta meg. Orbán Viktor kifejtette, hogy „Magyarországot a történelem arra ítéli, hogy maga elé ambiciózusabb célokat tűzzön, mint ami erejéből vagy gazdasági helyzetéből adódhatna. Éppen ezért nem is engedheti meg magának, hogy a külpolitikában rejlő lehetőségekről lemondjon, de a külpolitika gyeplőjét az ilyen országokban szorosan kell fogni.”
Mint elmondta, Magyarország relatív erőfölénye alacsony a nagyhatalmakkal szemben, ám egy ilyen ambíciójú országnak a tartására kell alapoznia, a kiállására, arra az ösztönre, hogy nem megfutamodik, rejtőzködik, hanem vállalja a konfliktust. „Magyarország bár csak 10 milliós ország, mégis képes önálló külpolitikát folytatni.”
Orbán Viktor azzal zárta gondolatait, hogy a nyílt és egyenes beszéd miatt képesek vagyunk szövetségeket kötni a különféle ügyek mentén, most már a névjegyünkké vált. „Sokan mondják, hogy ez a radikális lényeglátás elszigeteltséghez vezet, ám látni kell, hogy évszázados távlatban nem volt olyan kiterjedt a magyar külpolitika, mint most. A legfontosabb feladat, hogy minden helyzetben felismerje, megragadja, hogy mi a nemzeti érdek, és ez alapján cselekedjen.”