A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2024. december 3-án kerekasztal-beszélgetést tartott „Mit várhatunk az új Európai Bizottságtól?” címmel. A panelbeszélgetés résztvevői Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Központjának vezetője, valamint Mernyei Ákos, a globális közkapcsolati diplomácia nagykövete, a Magyar Külügyi Intézet elnökének tanácsadója voltak. A beszélgetést Harb Jad Marcell, az MKI kutatója moderálta.
Rodrigo Ballester a második ciklusát kezdő Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságot „egyszemélyes bizottságként” jellemezte, rámutatva, hogy von der Leyen a hatalmát központosítva kizárta a tapasztalt, független szereplőket a csapatából. Közéjük tartozik a független döntéshozói képességeit korábban bizonyító Thierry Breton, valamint Várhelyi Olivér, akinek hatáskörét gyengítetté, sőt, alelnöki pozíciójától is megfosztották. Ehelyett von der Leyen olyan bürokrata-politikusokat nevezett ki alelnöknek, mint Stéphane Séjourné, ezzel biztosítva a Bizottság feletti teljes irányítást. Ballester hangsúlyozta, hogy ez a Bizottság nagyrészt német irányítás alatt áll majd, mivel számos kabinetvezető Németországból érkezik. Hozzátette: „Von der Leyennek nincs mit veszítenie a második ciklusában, hiszen nem választható újra,” és előre jelezte, hogy teljes hatalommal fog kormányozni, illetve az örökségére összpontosít.
A Green Deal-lel kapcsolatban Ballester kétségeit fejezte ki annak életképességével kapcsolatban, rámutatva az Európa-szerte tapasztalható széles körű ellenállásra és az olyan kézzelfogható következményekre, mint többek között a Volkswagen gyárbezárásai. Megkérdőjelezte, hogy a Bizottság, amely hozzájárult a bürokratikus túlterheléshez, képes-e megoldani az általa súlyosbított gazdasági kihívásokat.
Mernyei Ákos osztozott Ballester aggodalmában a Bizottság hatékonyságát illetően, hangsúlyozva a kreativitás hiányát, amely a berögzült bürokratikus gyakorlatok következménye. Rámutatott, hogy a régóta hivatalban lévő tisztviselők, akik gyakran csak az eljárási kérdésekre összpontosítanak, elvesztik innovációs képességeiket, ami akadályozza az intézményt olyan nagy kezdeményezések újragondolásában, mint például a Green Deal. Szükségét látja egy rendszerbeli változásnak, amely friss perspektívákat és új ötleteket hoz a Bizottságba.
Mernyei kritizálta a jelenlegi Bizottságot jellemző túlzott szabályozást és bürokratikus terheket is, és azt állította, hogy ezek kezelése prioritás kell legyen a geopolitikai kérdésekkel szemben – mint például az ukrajnai háború – amely véleménye szerinte inkább az Európai Tanács ülésein kellene, hogy napirendre kerüljön. Mindkét felszólaló hangsúlyozta, hogy a Bizottság napirendjének szorosabban kellene igazodnia a Tanács által meghatározott prioritásokhoz, ahelyett, hogy önállóan próbálná meg kijelölni az irányt.
A beszélgetés a 2024-es magyar EU-elnökség tapasztalatainak áttekintésével zárult. A kezdeti szkepticizmus és brüsszeli ellenállás ellenére mindkét panelista egyetértett abban, hogy Magyarország sikeresen vette az intézményi kihívásokat, kreativitást és rugalmasságot mutatva vezetése során.