A Magyar Külügyi Intézet 2025. október 7-én “Mesterséges intelligencia és a nemzetállam: Magyarország stratégiájának tanulságai” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt dr. Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. operatív ügyvezető-helyettese, Dr. habil. Belényesi Emese, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, valamint Buzna Viktor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az eseményt Bárány Péter, az MKI kutatója moderálta.
A beszélgetés középpontjában a mesterséges intelligencia (MI) nemzetállami stratégiái, az európai szabályozási környezet és Magyarország versenyképességi lehetőségei álltak. Vajda Viktor kiemelte, hogy az MI a magyar versenyképesség egyik legfontosabb kitörési pontja, amely teret ad a hazai szellemi tőke kibontakozásának. Mint elmondta, a magyar MI-stratégia része annak a négy pillérnek, amelyre az ország versenyképességi politikája épül, és évente felülvizsgálják annak aktualitását.
Belényesi Emese a felsőoktatás szerepét hangsúlyozta, amelynek véleménye szerint feladata, hogy a hallgatókat ne csupán az MI használatára, hanem annak értelmes és felelős alkalmazására is felkészítse. A magyar egyetemek háromféle megközelítést alkalmaznak mesterséges intelligencia hallgatók általi alkalmazásást illetően; a teljes támogatástól a korlátozáson át az egyensúlykeresésig.
Buzna Viktor az MI háromdimenziós kihívásrendszerét vázolta: geopolitikai, versenyképességi és társadalmi szinten egyaránt új helyzetet teremt. Kiemelte, hogy az EU-nak a szabályozás és az innováció közötti egyensúlyt kell megtalálnia, mert a túlzott normateremtés lassíthatja az európai fejlődést. Magyarország proaktív stratégiája ebben a környezetben komoly előnyt, de egyben felelősséget is jelent.
A szakértők megvitatták az Európai Unió új AI Act-jét, amely Belényesi Emese szerint az értékalapú megközelítés mellett csak másodlagosan szolgálja a versenyképességet. Vajda Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ha Magyarország a magas kockázatú MI-rendszerekhez elvárt tanúsítványokat kiállító piaci szereplők számára a legbarátibb környezetet tudja biztosítani, akkor azok itt fogják kifejteni európai tevékenységük jelentős részét, és ezzel az ország „Európa MI-kapujává” válhat, vonzva a befektetéseket és az innovációs tevékenységeket.
A szakértők egyetértettek abban, hogy Magyarország földrajzi és humán erőforrásai stratégiai előnyt biztosíthatnak az MI-fejlesztések terén. A jövőre nézve a nemzeti MI-stratégia célja, hogy 2030-ig legalább 2,5 millió magyar szerezze meg az MI-írástudási ismereteket (AI literacy), miközben az ország bekapcsolódik a szuperszámítógépes infrastruktúrákba, például a Levente-programon és az magyar AI Factory Antenna projekten keresztül.