A Külügyi és Külgazdasági Intézet adott otthont 2019. október 30-án a cseh EUROPEUM Európai Politikai Intézet együttműködésével szervezett eseménynek, ahol a visegrádi és a nyugat-balkáni országok megbékélési folyamatait elemző esettanulmányokat mutattak be. A tanulmányokat a ‘Varsótól Tiranáig: a múlt közös meghaladása’ című projekt keretében a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készítették.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet részéről Orosz Anna, az intézet kutatója fogadta a vendégeket és nyitotta meg az eseményt. Ezután Dimitrije Jovićević, a Montenegrói Regionális Ifjúsági Együttműködési Iroda (Regional Youth Cooperation Office, RYCO) Ifjúsági Igazgatótanácsának montenegrói tagja felvázolta a fiatalok álláspontját a nyugat-balkáni megbékélési folyamatok aktuális helyzetét illetően. Bár történnek pozitív változások a régióban, még sok a teendő, hogy tényleges megbékélést érjenek el. A térségbeli politikusok még mindig radikális szóhasználattal élnek és az intézményi változások is csak lassan haladnak előre. Jovićević a békülési folyamat három fontos aspektusát emelte ki: 1. a múlt helyes kezelése, 2. a fiatalok helyzetének javítása, a magas munkanélküliség, intézményi gyengeségek és az empátia hiánya ellen folytatott harccal, és végül 3. a Nyugat-Balkánon belüli, számos területre kiterjedő, tényleges együttműködések előtérbe helyezése. Befejezésül nyomatékosította, hogy a fiatalok megváltoztathatják a narratívákat.
Az első panelt, Visegrádi tapasztalatok a megbékélésről témakörben, Garai Nikolett, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója nyitotta meg, rámutatva a megbékélés definíciójának homályosságára. A megbékélést úgy határozta meg, mint egy, több szereplőt érintő célt és folyamatot, amely az államok szintjén túl, társadalmi szinten is javítani kívánja a kapcsolatokat. Ahogy azt a magyar-szlovák kapcsolat is mutatja, a megbékélés nemcsak a felejtésről és a megbocsájtásról szól, vannak sokkal mélyebb aspektusai és árnyaltabb rétegei is. Tomáš Strážay, a Szlovák Külpolitikai Szövetség Kutatóintézetének igazgatója, azzal folytatta, hogy el kell ismerni a magyar-szlovák kapcsolatok pozitív irányba történő változását és azt, hogy a megbékélés egy hosszú folyamat. Ezen túl megjegyezte, hogy a két ország EU integrációja önmagában nem segítette a megbékélést, viszont volt pozitív befolyása. A nemzeti kisebbségi jogokról szólva Tomáš Strážay a nemzetiségi alapú politizálásra súlyos problémaként tekint, amely hátráltatja a tényleges megbékélést. Végül pedig megjegyezte, hogy bár a kétoldalú egyezmények fontos alapnak bizonyultak, a megállapodások alkalmazásának hiánya csökkentette a hatásukat. Tóth Norbert, a Magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, először részleges egyetértéssel reagált a prezentációkra. Az EU csatlakozáshoz fűzött alaptalan várakozásokkal összefüggésben, úgy gondolta, hogy az EU képtelen és nem is akarja – részben néhány nyugat-európai tagállam megértésének hiánya miatt – megoldani az ilyen feszültségeket, így se mandátuma, se kapacitása nincs a nemzeti kisebbségi jogok támogatására. Ezzel szemben felhívta a figyelmet arra, hogy az északi államokban számos pozitív gyakorlatot alkalmaznak. Garai Nikolett is kiemelte, hogy az EU csatlakozás nem csodaszer a konfliktusok kezelésére. Ezután tizenegy ajánlást sorolt fel az esettanulmányból: az EU-hoz való csatlakozás önmagában nem jelent megoldást a megbékélésre, szükséges az egyoldalú lépések kerülése, a gyakorlati együttműködés kialakítása, a fiatalok szerepének hangsúlyozása, szükség esetén harmadik fél szakértőinek bevonása, a kétoldalú együttműködési alapok létrehozása, határon átívelő kezdeményezések segítése, gazdasági együttműködés megerősítése, diszkriminatív érzelmek mellőzése, az oktatáshoz szükséges kedvező feltételek megteremtése és az átfedésben lévő projektek és kezdeményezések mellőzése. Tomáš Strážay hozzátette még, hogy a V4 fontos és inspiráló modellként szolgálhat a nyugat-balkáni regionális együttműködéshez, ami az egyes tagok közötti feszültségek ellenére is működőképes tudott maradni. Garai még annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy az érintett közösségnek is tudnia kell azonosulni az őket érintő kezdeményezésekkel.
A második panelt, a Nyugat-Balkánon folyó megbékélés és a ‘know-how’ átadása témakörben, Jana Juzová, az EUROPEUM Európai Politikai Intézet kutatója nyitotta meg. Elmondta, hogy a visegrádi országok a kulturális, történelmi, és társadalmi kötődésük mellett biztonsági tényezők miatt is foglalkoznak a Nyugat-Balkánnal. Ugyanakkor hozzátette, hogy a V4-ek szerepét megkérdőjelezi a róluk és a demokratikus berendezkedésükről uniós szinten folyó vita. Ezt követően Orosz Anna a szerb-magyar kapcsolatokra terelte a szót, kiemelve azok történelmi aspektusait (ideértve Trianon traumáját Magyarország szempontjából, illetve a második világháború során kölcsönösen elkövetett atrocitásokat). Igor Novaković, a Szerb Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Központjának kutatási igazgatója a szerb-magyar megbékélési folyamat körülményeit és néhány tényezőjét jellemezte. Megjegyezte, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebb olyan ember lesz, akit közvetlenül érintettek az 1940-es évek rémtettei. A 2000-es évektől Szerbia kisebbségi jogi keretei pozitív irányba mozdultak el (leszámítva, hogy nem mindig alkalmazták őket jól), de Novaković azt is kihangsúlyozta, hogy ezek a keretek hozzájárultak a szegregációhoz is. Az európai uniós csatlakozási folyamat és az államközi kapcsolatok normalizálódása megnyitotta az utat az egyéb területeken (például a gazdaság és a kereskedelem terén) történő együttműködésekhez is. Orosz Anna kiemelte, hogy a szimbolikus tettek, mint például az elkövetett bűnök elismerése és a nyilvános bocsánatkérés meghatározó kezdő lépéseknek bizonyultak ebbe az irányba.
A panel moderátora, Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, megkérdezte, hogyan lehetne jobban bevonni a fiatalokat a megbékélési folyamatba, hogy jobban érezhető legyen annak hatása a társadalom szintjén. Igor Novaković ismét a szegregációs problémára mutatott rá és javasolta, hogy támogassák a közösségek közti csereprogramokat. Ehhez Orosz Anna azt tette hozzá, hogy az integráló jellegű társadalmi törekvésekre kellene az eddiginél is nagyobb hangsúlyt helyezni, kiegészítve fentről-lefelé történő megközelítést, hogy az emberek jobban magukénak érezzék a kisebbségi politikát. Jana Juzová egyetértett, és hozzátette, hogy a politikai kapcsolatok javulása nem feltétlenül vezet megbékéléshez a társadalom szintjén. A bilaterális alapokhoz történő kormányzati hozzájárulások, szimbolikus gesztusok, mint a nyilvános bocsánatkérések és a törvények tényleges végrehajtása mind szükséges a megbékélési folyamat elősegítéséhez. Amikor a nyugat-balkáni kétoldalú megbékélési kezdeményezésekről kérdezték őket, a csoport tagjai pozitív példákra utaltak, mint a Szerbia és Albánia közötti stabil államközi kapcsolatok és a gazdasági szereplők közötti harmonikus kapcsolatok. A magyar-szerb politikai kapcsolatok jó gyakorlatairól szólva Igor Novaković egyrészt a magyar köztársasági elnök szerb parlamentben tartott beszédét emelte ki, amelyben elismerte a második világháború során elkövetett bűnöket, másrészt hangsúlyozta, hogy valós párbeszédre van szükség.
Az EU szerepe kapcsán Igor Novaković rámutatott, hogy csökken a politikai akarat az EU részéről, egyúttal felhívta a figyelmet az EU bővítésének és az uniós csatlakozási folyamatnak a geopolitika fontosságára. Orosz Anna kiemelte, hogy ha nem kezdenek tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, az kifejezetten rossz politikai jelzés és aláássa az EU hitelét a Nyugat-Balkánon. Jana Juzová még hozzátette, hogy az észak-macedón kormány több népszerűtlen intézkedést vezetett be, majd az EU tájékoztatta őket, hogy nincs mód a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ami komoly csalódottságot okozott. Az előadók felhívták a figyelmet a koszovói vízummentesség kérdésében alkalmazott kettős mércére is.
A konferencia inspiráló eszmecserére adott lehetőséget a visegrádi országok és a Nyugat-Balkánon folyó megbékélési folyamatokról, amely során számos kritikus észrevétel elhangzott mind az aktuális helyzetet, mind az EU szerepét illetően. A konferencián bemutatott esettanulmányok hamarosan elérhetőek lesznek.