A transzatlanti kapcsolatok egyik fő pillérje a NATO, melyhez 20 éve történő történelmi csatlakozását Magyarország idén márciusban ünnepli. Az évforduló alkalmából a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetést szervezett, összegezve azt, hogyan hatott csatlakozásunk a magyar és amerikai kapcsolatokra, hol tartunk most, és mit tartogat a jövő a NATO számára.
Magyarország belépése a NATO-ba 1999 márciusán pozitív és negatív következményekkel is járt. Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója úgy fogalmazott, hogy akkoriban túl sokat ajánlottunk fel és nem voltunk felkészülve a hosszútávú következményekre. Ennek ellenére tagságunk hatalmas tapasztalattal szolgált számunkra és elősegítette a Magyar Honvédség fejlődését az elmúlt 20 évben. Dr. Szenes Zoltán, volt vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi fellendülési szakasz elősegíti a Magyar Honvédség minőségfejlesztését, és ezáltal egyre jobb megítélésben részesülünk a koalíción belül. A közeljövőben Magyaroroszág számára most már az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a magyarországi haderőfejlesztés hogyan hozható szinkronba a NATO haderőfejlesztésével.
A magyar-amerikai kapcsolatokról szólva a KKI vezető kutatója, Dr. Varga Gergely kiemelte, hogy a katonai együttműködés és szövetségesi viszony stabilizációs tényezőként hatott a kétoldalú kapcsolatokra. Az elkövetkező 20 évet tekintve a NATO-nak talán a legnagyobb kihívása a kiberbiztonság terén fog megnyilvánulni, ahol az orosz és kínai versenytársak komoly kihívást jelentenek. A jelenlegi amerikai kormány NATO-hoz való viszonyulását tekintve a közeljövőben várható, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalni a szövetségen belül, ha továbbra is fontos pozíciót akar betölteni a geopolitikában.