A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2025. május 22-én „Magyarország helye a Türk Államok Szervezetében” címmel rendezett angolnyelvű kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Vasa László, az MKI főtanácsadója és vezető kutatója, valamint Egeresi Zoltán, az MKI külső szakértője. Az eseményt Kránitz Péter Pál, az MKI vezető kutatója moderálta.
A beszélgetés kezdetén Vasa László kihangsúlyozta, hogy az együttműködés legszembetűnőbb eleme az energia. Magyarország az energiaforrások diverzifikálása érdekében megerősítette kapcsolatait Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal, többek között a MOL vállalat beruházásai révén. Kiemelte a Közép-Ázsiát Európával összekötő Középső Folyosó (Middle Corridor) stratégiai jelentőségét, amely különösen az ukrajnai háború kitörése után vált egyértelművé, amikor nehézségek jelentkeztek az orosz tranzitútvonalak használatában. Egeresi Zoltán kiemelte Törökország központi szerepét regionális energiaközpontként és az ország közép-ázsiai államokkal való kapcsolatainak erősítésére irányuló erőfeszítéseit. Ugyanakkor rámutatott a csővezeték-fejlesztés kihívásaira, különösen a Kaszpi-tengeren, valamint Kína dominanciájára olyan országokban, mint Türkmenisztán.
Mindkét felszólaló kitért Magyarország növekvő védelmi kapcsolataira,elsősorban Törökországgal. A legfontosabb fejlemények között említették a közös katonai ipari termelésről szóló megállapodásokat és Magyarország integrációját a török védelmi együttműködésbe. Magyarország ezeket egyensúlyban tartja nyugati partnerségeivel – a többek között Németországgal és az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolataival.
A szakértők kiemelték a kapcsolatok kulturális és soft power elemeit is. Míg Magyarország keresztény identitása ellentétben áll a többségében muszlim türk államokéval, a közös történelmi gyökerek szimbolikus jelentőségű kapcsolatokat táplálnak, például a turanizmust. Az oktatási együttműködés és a magyar intézmények jelenléte a régióban tovább erősíti Budapest soft power stratégiáját.