A kerekasztal-beszélgetés első részében a résztvevők visszatekintettek az Európai Unióban (EU) szerzett több évtizedes tapasztalataikra, felidézve, hogy mi motiválta országaikat az EU-tagságra való törekvésben. Ana Novak kiemelte, hogy Szlovénia számára az EU mint a széteső Jugoszláviából való menekülési útvonal nagyszerű stratégiának bizonyult. Szerinte a szlovén társadalomban mindig is megvolt az európaiság érzése, és ennek eredményeként az EU-hoz való csatlakozás természetes választás volt. Az egységes piacba való integrációt jó lehetőségnek tartották, viszonylag kevés akadállyal, tekintve, hogy Szlovénia Jugoszlávia legfejlettebb tagköztársasága volt. Az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy az EU-tagság társadalmi támogatottsága továbbra is magas a szlovénok körében, az európai parlamenti választásokon való részvétel azonban kifejezetten alacsony.

Sinka László szerint a magyarok az EU-hoz való csatlakozást egyfajta igazolásként élték meg. Megerősítette a társadalom azon elképzelését, hogy a magyarok az európai nemzetek családjába tartoznak, ahová az évtizedes elnyomás után végre visszatérhetnek. A magyarok sokáig elfojtották azt a vágyvezérelt gondolatot, hogy mi lett volna, ha az 1956-os forradalom beteljesíti a kívánt politikai célokat. A 2004-es év legitimálta azt a sok áldozatot és hősies kiállást, amelyet a Nyugathoz való visszatérésért meghoztak.

Mihai Sebe hasonlóan értékelte a román társadalom azon meggyőződését, hogy 1989 után végre lehetséges volt visszatérni a normalitáshoz, és képesek voltak maguk mögött hagyni a Ceaușescu-korszak különösen elnyomó és despotikus önkényuralmi rendszerét. Az 1990-es években a román politikai elitben egyetértés alakult ki arról, hogy az EU-tagság mindenkinek közös, ám elsősorban az állampolgárok ügye. Ennek eredményeként a román társadalom elkötelezettsége az EU iránt mind a mai napig szilárd, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az országban megjelentek az euroszkeptikus hangok.

A kerekasztal-beszélgetés második szegmense a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának Románia, Magyarország és Szlovénia szempontjából jelentett hozzáadott értékére, valamint a bővítés előnyeire összpontosított. Sebe szerint a bővítés a megfelelő üzeneteket közvetíti és az EU hitelességéről tesz tanúbizonyságot. Nem szabad megengedni, hogy ezeknek az országoknak a közvetlen szomszédságában szürke zóna alakuljon ki, az uniós csatlakozás pedig jó lépés az infrastrukturálisan is összekapcsolt földrész felé. Sinka rámutatott arra, hogy az uniós tagállamoknak erkölcsi kötelességük is, hogy partnerként kezeljék a Nyugat-Balkánt és stabilizálják a régiót. A bővítés emellett Magyarország számára egyértelmű hozzáadott értéket jelent a gazdaság és biztonságpolitika terén. Novak azzal érvelt, hogy Szlovéniának egyértelmű kötelessége, hogy hídként funkcionáljon az EU és a Nyugat-Balkán között; az ország fáradhatatlanul igyekszik előmozdítani a csatlakozási folyamatokat, és egyfajta tapasztalt, „idősebb testvér” szerepkörből támogatja a régiót.

A panelbeszélgetés következő része Magyarország, Szlovénia és Románia részéről a Nyugat-Balkán számára nyújtott technikai jellegű támogatásokról szólt. Sebe rámutatott arra, hogy Románia pontosan tudja, milyen a tárgyalóasztalnál ülni, mely tapasztalatra nagy szüksége van a jelenlegi tagjelölt országoknak. A kétoldalú kapcsolatok erősítését a gazdaság és az oktatás területén elengedhetetlennek tartja a szakértő, és hangsúlyozta, hogy a tagság megszerzése után minden szereplő számára világossá válik, hogy a Nyugat-Balkán mennyivel jobb helyen van a közöségen belül, mint kívül. Sinka úgy vélte, hogy a kommunikációs folyosók nyitvatartása az, amiben Magyarország a legtöbbet teszi. Szerinte „nem kell újraalkotni a kereket”, mivel a kommunikáció mindig is kulcsfontosságú szempont volt a csatlakozási tárgyalások során. A tanácsos hangsúlyozta továbbá a kétoldalú kapcsolatok erősítésének, valamint az adminisztratív és technikai ügyekben való segítségnyújtásnak a fontosságát. Novak fontos gyakorlati segítségként emelte ki Szlovénia unión belüli lobbitevékenységét. Az ország elkötelezett amellett, hogy a régió köztisztviselői és politikusai naprakészek legyenek az uniós politika belső folyamataival kapcsolatban, és ennek érdekében workshopokat és képzéseket is tartanak.

A panelbeszélgetés résztvevői végezetül megosztották egymással a legfontosabb tanulságokat, amelyeket az uniós tagság során szereztek. Sebe szerint az együttműködés, az elkötelezett munka, valamint az EU által meghatározott feladatok és reformok végrehajtása hosszú távon kifizetődő lesz. Novak a proaktivitás, a reformok előtérbe helyezésének és a szomszédokkal való konzultációnak a fontosságát hangsúlyozta. Sinka szerint a sikeres csatlakozáshoz elengedhetetlen a célok világos meghatározása és a világos jövőkép. A Nyugat-Balkánnak el kell végeznie a házi feladatát, de nem azért, mert az kötelező, hanem mert ez a saját fejlődését szolgálja.