Közös érdek a Balkán stabilitása – Szloszjár Balázs dandártábornok nyitóbeszéde
Szloszjár Balázs dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Összhaderőnemi Műveletvezető és Irányító Központjának parancsnoka nyitóbeszédét azzal a felütéssel indította, hogy nem akarja a civil közönséget katonai zsargonokkal traktálni, mert a katonaság nyelvezetét nehezen értik azok, akik nem részei a honvédelemnek. Beszédében üdvözölte a konferencia résztvevőit Budapesten, majd saját emlékeit felidézve írta le, hogy mit is jelent egy háború egy ország számára. 1999-ben Koszovóban Szloszjár dandártábornok személyesen tapasztalta meg, hogy a háborúnak nincsen fekete vagy fehér oldala, mert minden nemzetet ugyanannyira érint egy ilyen nemzetközi esemény. A katonák feladata pedig az, hogy egy konfliktusokkal terhes helyzetben is lássák a nemzet arcát.
A nyitóbeszéd fő témáját az európai biztonsági architektúra – és annak változása –, valamint a Nyugat-Balkán kapcsolata adta. Magyarország prioritásként tekint a nyugat-balkáni országok helyzetének stabilitására, mivel ezáltal nemcsak a régió, hanem egész Európa biztonsága is garantált. Szloszjár dandártábornok emlékeztette a közönséget: jelenleg több mint 600 magyar katona teljesít szolgálatot külföldön (a Nyugat-Balkánon kívül még Ázsiában és Afrikában), illetve Magyarország aktív tagja a NATO KFOR és az EUFOR Althea nemzetközi békefenntartó misszióknak is. Napjainkban Koszovóra Szloszjár szerint jelentős nemzetközi figyelem irányul, így 2024-ben hazánk 300 katonai szolgálatban lévő embert küldött oda, köztük a harci feladatokat teljesítő egységeken túl orvosi ellátásra szakosodottakat.
Szloszjár Balázs dandártábornok hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta nem fedezhető fel szignifikánsan az orosz befolyás erősödése a régióban. A Nyugat-Balkánt érintő konfliktusokkal kapcsolatban rámutatott, hogy Koszovóban jelenleg nincsen pozitív irányú változás, mert a bilaterális vita nem katonai megoldást kíván, s mind Koszovó, mind Szerbia álláspontja az irányító politikai elittől függ. Meglátása szerint Bosznia-Hercegovinában a politika szereplőinek jelentős része a nacionalizmusokat eszközként használja, hogy az államalkotó nemzeteket egymás ellen hangolja.
A dandártábornok részletesen számba vette az elmúlt évtizedek magyar katonai hozzájárulásait a Nyugat-Balkán részére. Hazánk először 1996-ban küldött katonai egységeket a Nyugat-Balkán térségébe, majd 1999-ben újabb magyar kontingens érkezett Koszovóba, melyek feladata elsősorban a biztonsági helyzet garantálása a mai napig. 2010 és 2023 között Magyarország a Bosznia-Hercegovina területén végzett nemzetközi akciók során vezérkari főnöki feladatokat látott el. Az odaküldött magyar egységek többek között határellenőrzési és evakuációs feladatokat láttak el. Szloszjár Balázs dandártábornok beszéde alátámasztotta, hogy Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán stabilitásának és békefenntartásának biztosítása iránt, és aktívan részt vesz a nemzetközi missziókban annak érdekében, hogy a régió és Európa egésze számára biztonságot teremtsen. Azonban ahhoz, hogy a regionális konfliktusok megoldódjanak nemcsak katonai jelenlétre, hanem társadalmi összefogásra és politikai akaratra is szükség van.