Pappin úr beszédében kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán földrajzi közelsége és Magyarországgal való történelmi összefonódása miatt a régió különösen fontos külpolitikánk számára. A térség stabilitása és biztonsága szintén prioritás hazánknak, így Magyarország is érdekelt a Belgrád-Pristina párbeszéd folytatásában. A nyugat-balkáni bővítés emellett a magyar EU-elnökség egyik prioritása lesz.

Nyitóbeszédében Bislimi miniszterelnök-helyettes átfogó áttekintést adott Koszovó földrajzi és demográfiai jellemzőiről. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a kormány elsődleges célja – számos makrogazdasági kihívás ellenére – a munkahelyteremtés elősegítése. A jelenlegi kormány hatalomra kerülése óta a munkanélküliségi ráta több mint 15 százalékkal csökkent, a szolgáltatások exportja pedig hozzájárult a külkereskedelmi mérleg javulásához. Az inflációt a kedvezőtlen európai gazdasági környezet ellenére sikerült az uniós átlag alatt tartani. Ezek az eredmények nagyobb pénzügyi rugalmasságot biztosítottak a kormány számára, ami további gazdasági reformokhoz vezethet. Ami a szociális reformokat illeti, meghosszabbították a szülési szabadságot, az oktatás minden szinten ingyenes lett, és erőfeszítéseket tesznek a marginalizált csoportok és kisebbségek bevonására is.

Koszovó euroatlanti integrációjáról szólva Bislimi miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az ország eltökélt szándéka, hogy csatlakozzon az Európa Tanácshoz és az EU-hoz. Véleménye szerint Koszovó teljesítette az Európa tanácsi tagsághoz szükséges feltételeket, és minden érdemi alapú értékelésnek megfelelően jár el.

A moderált beszélgetés során szó esett Koszovó európai integrációs útjával kapcsolatos témakörökről, többek között a Belgrád–Pristina-párbeszédről, a Szerbtöbbségű Önkormányzatok Szervezetéről, az ukrajnai háború hatásairól, valamint a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásokról.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború komoly monetáris feszültséget okozott a Nyugat-Balkánon, és Moszkva továbbra is komoly fenyegetést jelent a régió valamennyi országának belügyeire. A Belgrád–Pristina-párbeszédről szólva Bislimi kifejtette, hogy a tárgyalások kezdetén Szerbiával egy ún. tranzakciós koncepciót dolgoztak ki, amely szerint Koszovó teljesít bizonyos feltételeket, Szerbia pedig fokozatosan elismeri az állam létezését. Annak ellenére, hogy számos feltétel teljesült, Szerbia nem hajlandó engedményeket tenni, a tárgyalások akadálya pedig az együttműködés hiánya Szerbia részéről. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a kis európai országok, így Magyarország is képes konszenzust teremteni, és kifejezte várakozását e cél elérése kapcsán Magyarország soros EU-elnöksége alatt.