2021. június 25-én a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) online kerekasztalbeszélgetést tartott „Konzervatív fordulat Iránban? Az elnökválasztás eredményének értékelése” címmel. A rendezvény során a szakértők a július 18-án tartott választások belpolitikai és külpolitikai fejleményeit vették górcső alá. A kerekasztalon részt vett N. Rózsa Erzsébet az MTA Világgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és a KKI külső szakértője, Sárközy Miklós a Károli Gáspár Református Egyetem docense és Szalai Máté, a KKI vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. A beszélgetés moderátora Wagner Péter a KKI vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa volt.
Elsőként Sárközy Miklós az iráni belpolitika helyzetét ismertette. Kifejtette, hogy Ebrahim Raiszi győzelmével egy hosszabb belpolitikai átrendeződés újabb fejezetének lehetünk tanui. Az 1990-es évek második felétől kialakult hármas csoportosulás, amelyet a reformisták, a konzervatívok és a pragmatisták alkottak, napjainkra fokozatosan felbomlott. Míg 2009-ben a reformisták gyengülése kezdődött el, addig az utolsó másfél évben a pragmatisták is háttérbe szorultak, egyedüli erős szereplőként hagyva az ultrakonzervatívokat. A nyári választás tehát egy neokonzervatív fordulat kiteljesedése, amely értelmezhető egy csendes generációváltás keretében is, ahogy a korábban hatalmon lévő 1979-es forradalmárokat leváltják az iraki-iráni háborúban érdemeket szerző, a Forradalmi Gárdához köthető személyek.
Következőként N. Rózsa Erzsébet az iráni külpolitika lehetséges alakulására tért ki. Felhívta arra a fontos tényezőre a figyelmet, hogy Iránban a külpolitikai döntéshozatal nem az elnök kezében van, hiszen az Alkotmány szerint egyedül nem dönthet külpolitikai vonatkozású kérdésekben. A legfelsőbb vallási vezető, Ali Hámenei ajatollah határozhatja meg az irányvonalat. Tradicionálisan a síita politikai modell fenntartása, a külső és belső fenyegetések elhárítása, valamint a szövetségek építése tekinthető elsődleges külpolitikai céloknak. Raiszi külpolitikai elképzelései közé sorolható a szomszédos államokkal való jó viszony fenntartása és erősítése, a nukleáris kérdésben való megegyezés, valamint a rakétaprogramhoz való ragaszkodás.
A panelisták sorát Szalai Máté zárta, aki az iráni-amerikai tárgyalások lehetséges következményeiről beszélt. Ismertette a 2015-ben történt események sorozatát, amely óta napjainkhoz elérve ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, összesen hat alkalommal. Ezután Szalai rátért a felek különböző tárgyalási stratégiáira és a tárgyalások sikertelenségének okaira is. Irán vonatkozásában egy sikeresebb, átgondoltabb, a sürgetés érzetét erősíteni vágyó, többarcú startégiát figyelhetünk meg. Ezzel szemben az Egyesült Államok felől egy kevésbé átgondolt, homályos stratégia tűnik fel. A kölcsönös bizalmatlanság, a kétszintű játékból adódó korlátok, a tárgyalásokat kívülről megzavaró tényezők és a követelések számának növekedése hátráltatják a folyamat sikeresebb előrehaladását.
A kerekasztalbeszélgetés további részében közönségkérdésekre válaszolva a résztvevők kifejtették véleményüket a következő legfelsőbb vezető lehetséges személyéről, az izraeli és amerikai vezetőváltás hatásairól, valamint a kínai-iráni kapcsolatok alakulásáról is.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGa3pTTGNRY2sxU0UlMjIlMjB0aXRsZSUzRCUyMllvdVR1YmUlMjB2aWRlbyUyMHBsYXllciUyMiUyMGZyYW1lYm9yZGVyJTNEJTIyMCUyMiUyMGFsbG93JTNEJTIyYWNjZWxlcm9tZXRlciUzQiUyMGF1dG9wbGF5JTNCJTIwY2xpcGJvYXJkLXdyaXRlJTNCJTIwZW5jcnlwdGVkLW1lZGlhJTNCJTIwZ3lyb3Njb3BlJTNCJTIwcGljdHVyZS1pbi1waWN0dXJlJTIyJTIwYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuJTNFJTNDJTJGaWZyYW1lJTNF