A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és a Kína-KKE Intézet 2022. június 2-án online konferenciát szervezett „A kínai kettős keringés stratégia hatása Európára” címmel. Ugrósdy Márton a KKI igazgatója és Feng Zhongping a Kína-KKE Intézet alelnöke és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének igazgatója nyitották meg a konferenciát. Ugrósdy Márton kijelentette, hogy Kína megítélése Európában rendkívül összetett ezért a hasonló rendezvényekre égető szükség van. Feng Zhongping rávilágított, hogy a konfliktus Oroszország és Ukrajna között jelentős hatást gyakorol Kína és Európa kapcsolatára. Megítélése szerint a háború el fog húzódni, mert egyik fél sem tud a lezárás módjáról megegyezni. A konfliktus intenzitásának növekedése és időtartamának hosszabbodása ki fog hatni a globalizációra. A Kína-ellenes érzelmek növekednek az Európai Unióban, ezért a kapcsolatokat a pragmatizmusra kellene építeni, miközben a konfrontációt a minimálisra kéne csökkenteni. Mindezek miatt nagyon fontos a folyamatos kommunikáció fenntartása.
Az első panelt Liu Zuokui, a Kína-KKE Intézet alelnöke és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) Európai Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese vezette. Alicia Garcia Herrero a Natixis ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős vezető közgazdásza, a brüsszeli székhelyű BRUEGEL európai agytröszt vezető munkatársa és a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Kelet-ázsiai Intézetének vezető kutatója, valamint a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem adjunktusa kiemelte, hogy az Egy övezet egy út kezdeményezés (BRI) a kettős keringés térbeli megvalósulásaként is felfogható. Az első keringés Kínán belül, míg a második a BRI által összekapcsolt térben valósul meg. A cél egy olyan biztonságos környezet kialakítása Kína számára, amiben csökkenhet a külföld felé meglévő technológiai kiszolgáltatottsága. Ez a törekvés egy reakció a fokozatosan egyre ellenségességesebbé váló környezetre, amiben a túlzó függőségeket csökkenteni kell.
Chen Xin a Kína-KKE Intézet ügyvezető elnöke és a CASS Európai Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese előadásában hangsúlyozta, hogy az EU fókusza eltolódott a gazdaságiról egy geopolitikai irányába, amit jól tükröznek a hivatalos dokumentumok. Az EU-Kína kapcsolatok komplexebbekké és többdimenzióssá váltak a megelőző időszakokhoz képest. Peking a globalizáció előmozdításával, a nyitás politikájának folytatásával, például a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség végrehajtásával, illetve a EU-val ápolt kapcsolatok elmélyítésével reagált a megváltozó külpolitikai környezetre. A digitalizáció vagy a zöld átállás olyan területek, ahol a két szereplő képes lehet hatékonyabban együttműködni.
Eszterhai Viktor, a KKI vezető kutatója elmondta, hogy Európában egyre inkább a politikai szempont válik hangsúlyossá a gazdasági kérdésekben is. Ebből a szemszögből a kettős keringés könnyen megfeleltethető az összeköttetési stratégiának, ahol Kína az aszimmetrikus függőségek segítségével igyekszik befolyást szerezni más országokban, miközben a kritikus függőségeit csökkenteni próbálja diverzifikáció segítségével. Az EU válaszában ezért a konnektivitás stratégia logikája szerint fog viselkedni: megpróbálja feltérképezni a Kínától való kritikus függőségét és ennek csökkentése irányába lépéseket is tesz. Mindez könnyen egy adok-kapok helyzethez vezethet, amelyben a gazdasági költségek kritikusak lehetnek.
Xu Qiyuan a CASS Világgazdasági és Politikai Intézetének vezető kutatója amellett érvelt, hogy a kettős keringés a kínai makrogazdasági folyamatokból és tervezésből szervesen alakult ki. A kettős körforgás felfogható egy olyan reformként, amely egyidejűleg kezeli a kínálati oldalt, a keresleti oldalt és a jövedelemelosztást. A kínai belső folyamatokkal párhuzamosan a külső környezetben is változások mentek végbe. A 2008-as pénzügyi válság után a kínai kormány arra a következtetésre jutott, hogy óvatosabbnak kell lennie a külső piacokkal. A kettős keringés stratégia válasz arra a helyzetre, hogy az exportpiacok földrajzi szempontból túl messze találhatók, a belső kereslet pedig még nem elégség erős. Az elsődleges cél tehát a belső kereslet fejlesztése. A kettős keringés ezért tekinthető egy védekező stratégiának, ugyanakkor Kína továbbra is nyitott akar maradni, a globális gazdaságba való integrációját folytatni kívánja. Példaként kiemelte, hogy a megerősödő kínai belföldi kereslet miatt az ott termelő külföldi cégek elkezdtek a belső fogyasztókra koncentrálni, ezzel felváltva az addigi export fókuszukat. Ez jól rávilágít a vásárlóerő központi szerepére a kettős keringés stratégiájában.
A második panelt Goreczky Péter vezető elemző, a KKI Ázsia-Csendes-óceáni Kutatási Programjának vezetője moderálta. Luo Changyuan a Fudan Egyetem professzora bemutatta tudományos eredményeit a kínai gazdasági átalakulás társadalomra gyakorolt hatásairól. Kifejtette, hogy az export növekedés ütemének csökkenése rontotta a társadalom mentális egészségét, miközben pozitívan hatott a vállalkozói szellemre. A fiatalokat és a belső integrációt is pozitívan stimulálta a folyamat, így egy általánosan rossznak érzékelt gazdasági hatás pozitív oldalát mutatta be. Összességében pedig a kínai gazdasági átalakulás eredményeként megerősödő belső piac jótékonyan hat Kína gazdasági partnereire, így az EU-ra is.
Françoise Nicolas a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézet Ázsiai Tanulmányok Központjának tudományos főmunkatársa és igazgatója kiemelte, hogy a kettős körforgás a korábbi Made in China 2025 stratégiának a továbbfejlesztése. Mindez válasz arra, hogy a nemzetközi környezet rendkívül kiszámíthatatlanná vált, ezért Kínának csökkentenie kell a más országokra való támaszkodása mértékét és a nagyobb önellátásra kell törekedni. Ez azt jelenti, hogy kiemelten fontos nagyobb figyelmet fordítani a hazai piacra és a hazai technológiára. Ehhez több gazdasági intervencióra van szükség, hogy fejletteb technológiához jussanak, ami viszont konfliktust fog generálni azzal az EU-val, ami rendszerint ellenez mindenféle gazdaságba való beavatkozást. Rámutatott, hogy a kettős keringés esetében ellentmondás áll fenn abban az értelemben, hogy a kínai versenyképesség az alacsony béreken alapult eddig, ami ugyanakkor nem vezet erős fogyasztáshoz. Véleménye szerint a pénzügyi szektort kellene megreformálni a tőke jobb allokációja érdekében.
Wang Xiaosong a Renmin Egyetem professzora bemutatta kutatását, amely arra az eredményre jutott, hogy a nemzetközi értékláncokban való részvétel rendkívül enyhítheti a külső bizonytalanság negatív hatását, tehát kedvező a kínai vállalatok számára. Moldicz Csaba István a Budapesti Neumann János Egyetem Eurázsiai Központjának kutatási igazgatója, a KKI külső szakértője egyfelől hívószóként azonosította a kettős keringés fogalmát. A valódi tartalma azonban egy ciklusokon átívelő tervezésként is felfogható, amely ellentétben áll a nyugati gazdasági gondolkodással. Kína megpróbálja összehangolni a ciklusokat átívelő hatásokat különféle gazdasági eszközökkel annak érdekében, hogy kevésbé függjön a globális kereskedelemtől. Kína nem különleges ebben a tekintetben, hiszen minden ország érzékeli a nemzetközi környezet változását, így érthetővé válik, hogy Peking hajlandó erősíteni együttműködését a világ többi részével, de közben igyekszik védeni is magát a külső környezet okozta kihívásokkal szemben.
A teljes felvételért látogasson el a China-CEE Institute YouTube-csatornájára.