A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2024. november 7-én, csütörtökön panelbeszélgetést szervezett a 2 nappal azelőtti amerikai elnökválasztás eredményéről és várható következményeiről Európa és a világ számára. A beszélgetés résztvevői Dr. Gladden J. Pappin, az MKI elnöke, Dr. Baranyi Tamás, az MKI stratégiai igazgatója, és Daniel Whitehead, Budapest Fellow voltak. Az eseményt Stefán Csaba, az MKI kutatója moderálta.
A beszélgetés annak elemzésével indult, hogy hogy sikerült ekkorát nyernie Trumpnak. A panelisták különböző oldalról közelítették meg a kérdés. Az Intézet elnöke, Gladden Pappin azt emelte ki, hogy Trump minden demográfiai csoportban a vártnál jobban tudott szerepelni, mert mindenféle demokrata kritikák ellenére igenis népszerű jelölt volt mind Trump, mind pedig alelnökjelöltje J.D Vance is. Baranyi Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a győzelemnek része egy republikánus ’piros hullám’ a társadalom körében, hiszen el tudták hódítani a kékgalléros szavazókat is, miközben a demokraták nem tudták az amerikai társadalmat egészében megszólítani, csak egyes specifikus alrétegeit. Daniel Whitehead ehhez még azt tette hozzá, hogy a republikánusok újra fel tudták eleveníteni a ’régi Amerika’ nagyságát és ennek a gondolatát autentikusan sikerült kommunikálni.
Az orosz-ukrán háború kérdésében a felvetés az volt, vajon Trump maga mögé tudja-e állítani azokat a republikánusokat is a békéhez vezető úton, akik nagyon keményvonalas viselkedést várnak el az oroszokkal. A panelisták kiemelték, hogy bár ez a republikános réteg valóban létezik és úgymond a hidegháborút ’élik újra’ ezzel a konfliktussal, van remény egy közös fellépésre a háború diplomatikus rendezése céljából, mivel lassan mindenki felismeri, hogy nem feltétlen érdemes végtelen mennyiségű adófizetői pénzt költeni egy olyan háborúra, aminek bizonytalan a kimenetele. Ezen túl nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az új multipoláris világban Amerikának véges erőforrása van háborúk kezelésére, figyelmét egyre inkább fókuszálnia kell olyan helyekre, ahol a stratégiai célok meg is valósíthatók.
Az Intézet elnöke a NATO szövetséggel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a GDP 2%-ának védelemre költése mellett a szövetségesek mentalitása is fontos – mennyire konstruktívan hajlandóak a szövetséghez és annak prioritásaihoz alkalmazkodni a sajátjuk helyett? Baranyi Tamás hozzátette, Közép-Kelet Európa mentalitása lehet az irányadó, a jövőben sokkal inkább olyannak kell lenni mint ’Budapestnek’, nem pedig mint ’Berlinnek’. Végül Daniel Whitehead kifejtette, hogy az egész NATO-nak, intézményi szinten is, a felfogásán kell változtatni, a liberális szabályalapú világrend kiszolgálása mellett egy realista, pragmatista irányt kell felvennie.
A kérdések pedig pont a liberális világrend sorsának elemzésével zárultak, itt a megszólalók között nem volt vita, hogy bár ez a rendszer Trump megválasztásával nem fog eltűnni, intézményrendszere, illetve a benne mozgó országok hozzáállása egy bilaterális kapcsolatrendszerre épülő, transzakcionálisabb irányba fog fordulni.