Kerekasztal-beszélgetés a gazdaságbiztonságról az MKI-ban

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2024. április 30-án „The age of economic security: derisking strategies around the world” címmel rendezett angol nyelvű kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Trembeczki Zsolt, Philip Pilkington és Goreczky Péter, az MKI munkatársai, míg a beszélgetést Mernyei Ákos, az MKI elnöki tanácsadója moderálta.

A beszélgetésen a szakértők elsősorban a világban egyre népszerűbb „de-risking” kormányzati politikákat elemezték, kiemelve, hogy a fogalom napjainkban kapott geopolitikai töltetet, amikor Brüsszel igyekezett megfogalmazni az Unió jövőbeni Kína-stratégiáját. Peking ugyanakkor már korábban ezt megelőzően is alkalmazta a kapcsolatok korlátozásának vagy lehatárolásának eszközét a Nyugattal szemben. A technológiai kitettség csökkentése a külföld felé Peking gazdaság-fejlesztési stratégiáiban is rendre megjelenik. Az USA „de-risking” politikája alapvetően hármas célt szolgál: egyrészt az Egyesült Államok globális vezető pozíciójának megőrzése a technológiai fejlődésben, másrészt a kritikus nyersanyagok terén a Kínától való függés csökkentése, harmadrészt pedig a kínai katonai képességek fejlődésének lassítása.

A beszélgetés során elhangzott, hogy az Európai Bizottság és a főképviselő által 2023. júniusában közzétett, az európai gazdaságbiztonsági stratégiáról szóló közös közlemény igyekezett lerakni annak alapjait, ahogyan Brüsszel elképzeli a külső gazdasági kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelését. Ennek tükrében az Unió számára az ellátási láncok rugalmatlansága, az energiaellátás, a kritikus infrastruktúra fizikai- és kiberbiztonsága, a technológia kiszivárgása, illetve a gazdasági függőség fegyverként való használata jelentik a legnagyobb kockázatot.

A szakértők szerint a hazai külpolitika álláspontjának kialakításakor érdemes figyelembe venni, hogy a világgazdaság meghatározó szereplői egyaránt élnek a gazdasági kapcsolatok korlátozásnak eszközével. A folyamat pedig pusztán az elmúlt évek nemzetközi eseményei miatt (látványos technológiai fejlődés, az ellátási láncok sebezhetősége, kritikus nyersanyagok felértékelődése, ukrajnai háború stb.) részben Kínától függetlenül is gyorsulni fog.