2022. február 1-jén a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) online kerekasztal-beszélgetést tartott „Kazahsztáni krízis és a nagyhatalmi érdekek” címmel. A rendezvény az év eleji kazahsztáni zavargások nemzetközi kontextusára fókuszált, érintve a belpolitikai helyzetet is. A Vasa László által moderált beszélgetés vendégei Ilyash György Oroszország-szakértő, Eszterhai Viktor Kína-szakértő és Egeresi Zoltán Törökország-szakértő voltak.
A rendezvény Vasa László felvezetésével kezdődött, melyben intézetünk vezető kutatója röviden ismertette a tüntetések kirobbanásának körülményeit, illetve azt, hogy vélhetően különböző állami és nem állami szereplők komoly szerepet játszottak a tüntetések eszkalálódásában. Kiemelte ugyanakkor, hogy az államrend helyreállításához elengedhetetlen volt az oroszok vezette nemzetközi erők beavatkozása.
Hozzászólásában Ilyash György ismertette a kazah-orosz államközi kapcsolatok rendkívül szoros jellegét és a kazah lakosság kiemelten magas, Oroszország iránti bizalmára is felhívta a figyelmet. A szakértő úgy vélte, hogy ez a kiemelten szoros kapcsolat nagyban elősegíthette a KBSZSZ békefenntartó misszió gyors sikerét és a lakosság általi elfogadottságát.
Ismertetve a Kínai perspektívát a térségre nézve, Eszterhai Viktor kiemelte, hogy Kína szempontjából Kazahsztán kulcsfontosságú kereskedelmi és energiaipari partner, illetve kiemelt szerepet tölt be az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés megvalósításában. Szakértőnk felhívta a figyelmet arra, hogy kérdéses, meddig tartható a status quo, tehát az, hogy a térség stabilitását Oroszország biztosítja, miközben Kína lassacskán átveszi a hajdani Szovjetunió gazdasági szerepét a régióban.
Török szemszögből Egeresi Zoltán elemezte a régiót és rávilágított arra, hogy a térség elsősorban identitáspolitikai és etnikai szemszögből fontos Törökország számára, mert a ’90-es években kitűzött célt, hogy a „türk világ” vezető állama legyen, a nagyhatalmi érdekek és a földrajzi távolság meghiúsította. Kiemelte, hogy hiába ápol Ankara szoros politikai kapcsolatot a régióval, a kereskedelmi, gazdasági integráció foka alacsony maradt. A szakértők egyetértettek abban, hogy török részről egy erős „tanácstalanság” jellemezte a krízisre adott választ és nem látható egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy beavatkozott volna a kazah eseményekbe, hiszen nem érdeke a térség destabilizációja.
A krízisre adott kínai válaszreakciót elemezve Eszterhai Viktor kiemelte, hogy Kína nagyon lassan reagált az eseményekre és meglehetősen következetlen diplomáciát folytatott a krízis során, tovább erősítve a kazah bizalmatlanságot Kínával és a bizalmat Oroszországgal szemben. Ilyash György reakciójában arról beszélt, hogy a térségben Oroszország számára nem a térnyerés, hanem a stabilitás az elsőszámú érdek, így a status quo, mely jelenleg lehetővé teszi Kazahsztán számára azt, hogy a nagyhatalmak irányába következetes és kiegyensúlyozott külpolitikát folytasson, amit az ország függetlenné válása óta folytat, valószínűleg az KBSZSZ misszió végeztével sem fog megváltozni.
A kerekasztal-beszélgetés az Egyesült Államok januári eseményekre való hatásának megvitatásával zárultak. A szakértők egyetértettek abban, hogy az USA-nak stratégiailag nem volt érdeke az események kirobbantása, sőt érdekesség, hogy még az is előfordulhatott, hogy KBSZSZ csapatok védték a kritikus infrastruktúrának számító amerikai olaj és gázipari befektetéseket. Mindazonáltal, egybehangzóan nyilatkoztak arról is, hogy az orosz hátországban történő zavarkeltéshez fűződhetett amerikai taktikai érdek.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGZ3RnUTdiUHZUWWMlMjIlMjB0aXRsZSUzRCUyMllvdVR1YmUlMjB2aWRlbyUyMHBsYXllciUyMiUyMGZyYW1lYm9yZGVyJTNEJTIyMCUyMiUyMGFsbG93JTNEJTIyYWNjZWxlcm9tZXRlciUzQiUyMGF1dG9wbGF5JTNCJTIwY2xpcGJvYXJkLXdyaXRlJTNCJTIwZW5jcnlwdGVkLW1lZGlhJTNCJTIwZ3lyb3Njb3BlJTNCJTIwcGljdHVyZS1pbi1waWN0dXJlJTIyJTIwYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuJTNFJTNDJTJGaWZyYW1lJTNF