Dudlák Tamás kiemelte, a geopolitikai átmenet korában a Dél-Kaukázus térsége visszarendeződik a közel-keleti politikai rendszerbe, ám ez várhatóan nem egy szoros erőtér, hanem egy szituatív kapcsolatrendszer kialakulását fogja eredményezni a térségben. 

Magyarország számára a Kaukázus biztonságpolitikai kérdései szorosan összefonódnak az energiabiztonsággal és a nemzetközi partnerekhez fűződő kapcsolatokkal. Kránitz Péter Pál rámutatott, hogy Magyarország számára az azeri-izraeli partnerségek különös figyelmet érdemelnek, hiszen ezek az együttműködések hosszú távon befolyásolhatják Magyarország energiapiacait is, különös tekintettel a kelet-mediterrán gázszállításokra.

Vácz István Dávid hangsúlyozta, az iráni azerbajdzsáni kisebbség potenciális autonómia-törekvése jelentős konfliktusforrás Irán és Azerbajdzsán között. Emellett Vácz megjegyezte, hogy Azerbajdzsán pragmatikus külpolitikája – amely erősíti az Izraellel és Törökországgal fennálló kapcsolatokat, ugyanakkor Iránnal való kapcsolatát sem szándékozik teljesen megszakítani – dinamikusan alakítja a régió hatalmi viszonyait.