A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2024. november 13-án „Hol a helye Mexikónak a globális versengésben?” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést, melynek meghívott résztvevői Medveczky Iván, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának főosztályvezetője, korábbi mexikói magyar nagykövet-; Kovács Attila, Mexikó-szakértő, korábbi vendégoktató a Tecnológico de Monterrey-n-; valamint Reile Zsolt, az MKI vezető kutatója voltak. A beszélgetést Ramachandra Byrappa, az MKI vezető kutatója moderálta.
A kerekasztal kezdetén Mexikóval kapcsolatban valamennyi kutató említést tett az ország ellentmondásos jellegéről. A negatív oldalt – az erőszakot, a korrupciót, az infrastrukturális hiányosságokat, illetve a következmények nélküliséget – Medveczky Iván a gyarmati múltból vezette le, mely társul a természeti és kulturális gazdagsággal, az emberek kedvességével, illetve az ország gazdasági potenciáljával.
Mexikó jövőjével kapcsolatban Trump megválasztását és Kína befolyásának kérdését vitatták meg a jelenlévők. Reile Zsolt szerint ugyan Kína miatt keletkezhet feszültség Mexikóváros és Washington között, kiemelte, hogy gazdaságilag Mexikó már letette a voksát az USA mellett. Ezt erősítette meg a volt mexikói nagykövet is, aki hozzátette, hogy a mexikói export 90%-a az USA-ba megy. A bevándorlás kérdésével kapcsolatban Kovács Attila rávilágított, hogy az Egyesült Államokban élő mexikói származású férfiak egyre stabilabb szavazói bázist jelentenek a republikánusoknak, így nem garantált, hogy Trump migrációval kapcsolatos hangzatos kijelentései a valóságban is bekövetkeznek.
A külpolitikával kapcsolatban Reile Zsolt kiemelte Mexikó globális Észak és Dél közötti pozícióját. Ez részben belső tényezők – mint az alacsony társadalmi mobilitás, progresszivizmus és konzervativizmus együttes jelenléte –, részben pedig külső tényezők, mint az ország földrajzi elhelyezkedése, együtteséből tevődik össze. A kérdéssel kapcsolatban Kovács Attila az ország mindenkori semlegességét hangsúlyozta, amelyből következő egyensúlyozó politika a mai napig megfigyelhető.
Zárásként a mexikói-magyar kapcsolatokról esett szó, mellyel kapcsolatban a szakértők megemlítették Mexikó rossz országimázsát, a két ország méretkülönbségéből és távolságából adódó nehézségeket, illetve a mindennek ellenére relatíve magas tőkeforgalmat.