A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a Koreai Nemzeti Diplomáciai Akadémia Külügyi és Nemzetbiztonsági Intézetével közösen 2022. április 25-én konferenciát szervezett „Befejezetlen átmenetek az eurázsiai kontinensen: gazdasági és biztonsági együttműködés Korea és a V4 országai között” címmel a visegrádi országok és a Koreai Köztársaság közti együttműködés kérdéseiről, illetve Eurázsia meghatározó politikai és gazdasági folyamatairól. A budapesti Marriott Hotelben tartott rendezvényt Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója, illetve Park Chul-min, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete nyitották meg. Köszöntő beszédükben hangoztatták az Eurázsia szerte észlelhető átmenetek fontosságát. A szemináriumon beszédet mondott Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, illetve Hong Hyunik, a Koreai Nemzeti Diplomáciai Akadémia vezetője.
Az első panelbeszélgetés címe a „Koreai vállalatok működőtőke befektetési tapasztalatai a V4 országokban és ezek relevanciája a koreai félsziget gazdasági átmenetére”. A beszélgetést Goreczky Péter a KKI vezető elemzője vezette. A beszélgetés résztvevői, Ha You Jung a Sheffield Egyetem adjunktusa, Park Kee-Won a KOTRA Budapesti Irodájának igazgatója, valamint Joanna Beckowska a Lodzi Egyetem Ázsiai Ügyek Központjának kutató munkatársa voltak. Ha You Jung a V4 országait a külföldi működőtőke befektetés (FDI) szempontjából előnyös régióként írta le, a relatív stabilitás, az olcsó munkaerő, valamint a kedvező (Nyugat-Európához közeli) fekvése miatt. Elmondása szerint a koreai vállalatok trendszerűen bővítik itteni tevékenyégüket, ugyanakkor időszakosan előfordulhatnak leépítések is, hiszen – például a televíziók gyártásáról az elektromos autó gyártásra történő átállás során – eltérő prioritások érvényesülnek. Park Kee-Won azzal folytatta, hogy kiemelte a régió jól kiépített infrastruktúráját és kormányzati intézkedéseit, mint az adócsökkentést és ipari parkok létesítését. Joanna Beckowska kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy a V4 országainak a „K-dolgokhoz” (K-pop stb.) hasonló módon kellene nemzeti brandeket létrehozó stratégiákat alkalmazniuk. Kritikusabb hangot ütött meg a régióba érkező koreai FDI-vel kapcsolatban, mivel szerinte rendszerszerű egyenlőtlenségeket hoz létre és szilárdít meg. Úgy vélte, minél több technológia-transzfer érkezik a V4 országaiba, annál nagyobb eséllyel lesznek képesek növelni az exportjuk minőségét és így az érkező FDI is kedvezőbb hatást válthat ki. Amellett is érvelt, hogy a V4 országainak úgy kellene saját technológiájuk fejlesztését elérni, hogy az ne ütközzön a koreai fejlesztési szektorokkal. A nukleáris energia és a közlekedés terén való fejlesztések, illetve az orosz-ukrán háború következtében a biztonsággal összefüggő fejlesztések esetében is nagy potenciált vélt felfedezni.
A második panel címe „A megtorpant átmenetek Eurázsiában. A jelenlegi európai biztonsági helyzet és következményei az eurázsiai gazdasági biztonságra” volt. A beszélgetést Eszterhai Viktor, a KKI vezető kutatója moderálta. A beszélgetés szakértő résztvevői Kang Seonjou a Koreai Diplomáciai Akadémia professzora, David Morris a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és Salát Gergely a KKI vezető kutatója voltak. Kang Seonjou kiemelte, hogy Oroszország jelenlegi cselekedetei azt bizonyítják, hogy a társadalmi modernizációs programja megrekedt. Ezzel szemben a V4 országai olyan sikeres reformokat vittek véghez a politikai és gazdasági szférában, amiknek következményeként jól be tudtak integrálódni a globalizáció gazdaságába. Kang Seonjou meggyőződése, hogy két egymástól elválasztott rendszer fog létrejönni az amerikai-kínai szétválás és a hidegháború utáni időszak lezárásának következtében. Ezt a két rivális, demokratikus és autoriter blokkot egymással ellentétes karakterjegyek kezdik jellemezni. Mindez ahhoz vezet majd, hogy a biztonsági és politikai megfontolások váltják fel a gazdaságiakat. David Morris felhívta a figyelmet az angolszász narratívák és a birodalmi gondolkodás közti hasonlóságokra, amelyek legfőképp biztonság centrikusak. Ez a gondolkodás és világnézet jelent meg a „történelem vége” toposzban a hidegháború végén. Éppen ezért kritikai gondolkodással szükséges szerinte vizsgálódnunk, hogy a berögzült dogmákat és előítéleteket felül tudjuk írni. Salát Gergely azzal a kijelentéssel kezdte felvezetőjét, hogy a történelem visszatért – utalva ezzel a történelem vége toposzra –, de nem tudjuk merre tart. Azzal folytatta, hogy a Nyugat talán már nincs is olyan pozícióban, hogy Kínát visszaszorítsa, de még saját világpolitikai befolyását sem biztos, hogy képes fenntartani. Kiemelte azt a tényt is, hogy a nemzetközi közösség nem volt egységes az Oroszország elleni szankciók ügyében, hiszen India sem csatlakozott azokhoz. Kijelentette, hogy Kínának nem érdeke egy bipoláris világrend kiépítése, sőt a többpólusú világrend kiépülése zajlik a szemeink előtt. Kínának azért sincs indoka a szankciókat támogatni, mert a nyugati narratívában már úgyis a főellenségnek számít, nem javulna a megítélése a szankciók támogatásától. Figyelmeztetett arra is, hogy Oroszországot meg kell állítani, de el kell kerülni a megalázását, mivel még szélsőségesebbé és veszélyesebbé válhat. Gondolatait azzal zárta, hogy ostromlott erőd vagyunk, épp ezért egyidőben kell fejleszteni a katonai erőnket és megtanulni azt is, hogyan kezeljünk tisztelettel – kioktatás nélkül – más kultúrákat.
A harmadik panel címe „Nagyhatalmi rivalizálás az indiai-csendes óceáni térségben”. A beszélgetést Kang Seonjou a Koreai Diplomáciai Akadémia professzora moderálta. További szakértő résztvevők voltak Jun Hae-Won a Koreai Diplomáciai Akadémia egyetemi docense, Mezei Tibor a KKI kutatója és Grajcan Cimek a Gdyniai Lengyel Tengerészeti Akadémia nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetője. Grajcan Cimek azzal kezdte érvelését, hogy az eurázsiai kontinenst olyan földrésznek írta le, ami felett hegemónikus és ellenhegemónikus törekvések csapnak össze. A hegemónikus törekvésre példának a Demokrácia Csúcsot hozta fel, melynek célja a hasonlóan gondolkodó nyugati országok közti együttműködés erősítése, míg az ellenhegemónikus törekvés példája a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, illetve azok a kínai-orosz kapcsolatok, melyek célja új korszakot elhozni a nemzetközi politikában. Mezei Tibor véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nem beszélhetünk Thuküdidész csapdájáról, mivel az Egyesült Államok már nem hegemón. Szerinte olyan rendszerszintű változások történtek a hidegháborút követően a nemzetközi rendben, amik többé nem teszik lehetővé egy nagyhatalom számára sem a hegemonisztikus pozíció megszerzését. Véleménye szerint a világrendről alkotott kínai elképzelés alapvetően bilaterális jellegű, mivel így tudja kihasználni relatív erejét a gyengébb országokkal szemben. Ezzel szemben az Egyesült Államok hagyományosan multilaterális formátumokra hagyatkozik. Jun Hae-Won kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az európaiak vagy a V4-országok hajlandóak lennének-e az indopacifikus-régió béli partnerek segítségére sietni. Jelezte továbbá szkepticizmusát a dél-koreai kapcsolatok európai partnerekkel való megerősítésével kapcsolatban is. Ha azok a kínai biztonsági aggályok rovására történne, az nem érné meg a koreai vállalatoknak.