Lesz-e tartós béke Örményország és Azerbajdzsán között, vagy egy újabb háború küszöbén állunk? Milyen következményei lehetnek az izraeli válság eszkalációjának az Iránnal szomszédos dél-kaukázusi országokban, valamint az örmény diplomácia nyugati kiútkeresésének? Van-e esély a grúziai konfliktusok békés rendezésére? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Vasa László (MKI), Egeresi Zoltán (NKE-MKI) és Vigóczki Máté György (MCC) a Magyar Külügyi Intézet november 14-i, nyilvános kerekasztal-beszélgetésén.
Vasa László főtanácsadó, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Azerbajdzsán és Törökország érdeke egyaránt az, hogy létrejöjjön az ún. Zangezur-folyosó, amely Azerbajdzsán és Nahicseván között összeköttetést biztosítana.
A főtanácsadó a régió és az Európai Unió kapcsolatát firtató kérdésre azt válaszolta, hogy miután az EU „nem túl bölcs módon” kihagyta Örményországot a csatlakozásra alkalmas országok listájából, ezzel azt üzente az örményeknek, hogy a Kaukázus túl távol van ahhoz, hogy az EU-nak fontos legyen. Hozzátette: Olaszország és Franciaország a konfliktus eszkalálódását kockáztatja, ha fegyvereket szállít Örményországba, miközben Azerbajdzsánt Izrael, Törökország és Oroszország látja el fegyverekkel.
Ami a békemegállapodást illeti, Vasa László úgy látja, Örményország számára a béke az egyetlen út, mert a tervezett Középső Közlekedési Folyosó csak akkor fogja érinteni az örményeket, ha kiegyezik Azerbajdzsánnal és Törökországgal, s ez lenne az egyetlen esélye az elszigetelődésből való kilépésre is.
Egeresi Zoltán külső szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatója elmondta: az elmúlt 10-15 évben rengeteget erősödtek az azeri-török kapcsolatok. 2010-ben a két ország katonai együttműködést kötött, az azeriek gazdasági szinten is egyre hangsúlyosabban vannak jelen Törökországban, főleg az energetikai szektorban. Ez azért jó mindkét félnek, mert Törökország nem tudott volna Azerbajdzsán nélkül regionális energiaelosztóvá válni. A két ország kapcsolata a Középső Közlekedési Folyosó kapcsán is felértékelődött.
Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatója szerint a legutóbbi, karabahi harci cselekmények következtében Oroszországnak csupán katonai szerepvállalása csökkent a régióban, gazdasági és diplomáciai befolyása továbbra is jelentős úgy Bakuban, mint Jerevánban. Ráadásul Azerbajdzsán szerepe nem csupán a Középső Folyosó, de az Észak-Déli Közlekedési Folyosó tekintetében is kiemelkedően jelentős az orosz gazdaság számára. „Moszkva szemszögéből úgy mutatják be a helyzetet, hogy nem az orosz befolyás, hanem a nyugati szereplők befolyása csökkent”, fogalmazott Vigóczki. Hozzátette: azt, hogy Azerbajdzsán Nahicsevánnal közút és vasút révén is össze legyen kötve, Moszkva is támogatja, hiszen ezáltal Oroszország és Törökország is közvetlen összeköttetésbe kerülhet.