A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2023. június 1-én gyorsértékelést tartott „Megmozdulások Észak-Koszovóban, tüntetések Szerbiában” címmel. A beszélgetés résztvevői Németh Ferenc, az MKI programvezetője és kutatója, valamint Orosz Anna, az MKI kutatója voltak. Az eseményt Ármás Julianna, az MKI kutatója moderálta.
Miután Koszovó négy szerb többségű településén helyhatósági választásokat tartottak, melyet a szerb lakosság bojkottált, zavargások törtek ki, melyek közül a legnagyobb médiafigyelmet a zvecsáni események kapták. A megválasztott albán polgármesterek beiktatása miatt a KFOR katonái őrizték az érintett polgármesteri hivatalokat, ám május 29-én a szerb tüntetők összecsaptak a békefenntartó katonákkal, ami heves reakciót váltott ki a politikában és a médiában is.
Orosz Anna megjegyezte, hogy az elmúlt években a média hasonlóan reagált minden koszovói megmozdulásra, azonban a Balkán mára már nem Európa klasszikusan értelmezett „puskaporos hordója”. Az 1990-es évek óta Szerbia is megélt szankciókat és Koszovó is tisztában van azzal, hogy a nemzetközi közösség nélkül nem tudja jelenlegi állapotát fenntartani.
A belgrádi iskolai lövöldözés miatt a szerb belpolitikai helyzet az utóbbi időben meglehetőségen fesztült, a koszovói események azonban azt eredményezték, hogy a nemzetközi sajtó nem tárgyalja tovább a szerb belpolitikai eseményeket, Szerbia pedig így „nyertese” az így kialakult helyzetnek. Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke pedig elérte, hogy Moszkva és az Egyesült Államok ugyanazt a felet, azaz Koszovót tegye felelőssé az észak-koszovói erőszak miatt.
Az észak-koszovói események, illetve minden hasonló történés ideiglenesen megakasztja a Belgrád-Pristina dialógust, olykor néhány hónapra, de akár évekre is. Németh Ferenc szerint ha a felek le is ülnek újra tárgyalni, először a jelenlegi helyzetet fogják valamilyen módon megoldani; az elmúlt években így jellemzően kríziskezelés folyt a tárgyalásokon. Mindennek ellenére, várhatóan nem lesznek jelentős belpolitikai átrendeződések egyik országban sem. Koszovóban a Belgrád-Pristina dialógus megítélése nem pozitív, így Kurti nem veszített népszerűségéből. Szerbiában egy esetleges előrehozott választás kampányidőszakában pedig szinte elképzelhetetlen, hogy a Belgrád kompromisszumkészséget mutasson Pristina felé. A nemzetközi közösség hozzáállása a dialógushoz szintén hullámzó, 2024-ben pedig nemcsak az EU-ban, hanem az Egyesült Államokban is választásokat fognak tartani, amely le fogja kötni a térségben legaktívabb külső szereplők figyelmét is.
A beszélgetésen szó esett a magyar érintettségről is, mivel Magyarország számára a Nyugat-Balkán kifejezett külpolitikai prioritás. Korábban Koszovó biztonságos missziós célpontnak számított, melynek illúziója a mostani eseményekkel megsemmisült. A felhevült helyzet miatt számos ország számára megfontolandó lehet, hogy érdemes-e saját katonáit Koszovóba küldeniük. Az előadók egyetértettek abban, hogy Magyarország számára azonban Koszovó, tágabb értelemben pedig a Nyugat-Balkán békéjének és biztonságának garantálása továbbra is fontos célkitűzése marad, így valószínűsíthető, hogy hazánk továbbra is kiemelkedő missziós szerepvállalásra törekszik majd.
Képek forrása: Magyar Külügyi Intézet (MKI)