A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2023. augusztus 25-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a BRICS-országok egy nappal korábban véget ért éves csúcstalálkozójáról. A rendezvény meghívott szakértői Kusai Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes docense, illetve Salát Gergely és Byrappa Ramachandra, az MKI vezető kutatói voltak. A panelbeszélgetést Goreczky Péter, az MKI munkatársa moderálta.
A BRICS csúcstalálkozót megelőző felfokozott várakozás kapcsán a résztvevők elmondták, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott amerikai és nyugati szankciós politika sok országban aggodalmat keltett, részben ennek köszönhető, hogy számos állam fejezte ki a BRICS-hez való csatlakozási szándékát. Mindamellett a csatlakozni akaró országokat nem ideológiai, hanem pragmatikus megfontolások vezérlik. A beszélgetés egyik fontos megállapítása volt, hogy a nyugati elemzők eddig a BRICS-et blokként értelmezték, míg a johannesburgi csúcs zárónyilatkozatában foglaltakból kiderül, hogy a tagországok a BRICS-re, mint platformra és eszközre tekintenek, ami a világrend átalakítását szolgálhatja. Ezen a téren a résztvevők jelentős lépést tettek azzal, hogy a deklarációban konkrét határidőkkel megjelölve, programszerűen vázolták a fontosabb nemzetközi szervezetek átalakításának menetrendjét. Bár a dokumentum nem tekinthető a Nyugatnak adott ultimátumnak, de nem áll messze attól.
A beszélgetés során a szakértők részletesen tárgyalták a csúcstalálkozón bejelentett bővítést. Szaúd-Arábia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával a globális energiatermelés súlypontja a BRICS-be tevődik át, ami tovább növeli a csoport világgazdasági súlyát A további bővítés lehetséges földrajzi irányaként pedig Délkelet-Ázsia és a Szubszaharai Afrika hangzottak el. A BRICS jövőbeni bővülése kapcsán különösen fontos lesz, hogy milyen kritériumrendszer alapján lehet majd csatlakozni, amire nézve a csúcstalálkozó záródokumentuma nem közölt részleteket.