A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. február 25-én online kerekasztal-beszélgetést szervezett „Green energy in focus – Investment incentives in Poland and Hungary” címmel. A rendezvény a Waclaw Felczak Alapítvány támogatásával megvalósuló projekt első rendezvénye, amely egyben a Felczak műhelysorozat és a Magyar-Lengyel Tudásbázis Program keretében zajlott. A rendezvény bevezetőjében Wisniewski Anna projektfelelős, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője kiemelte, hogy a következő hónapokban a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok három fontos témája – a zöld energia, az innováció és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jó gyakorlatai – kérdéskörét vitatják meg a meghívott szakértők. A mostani szakmai beszélgetés szakértői Markus Becker, a GE európai kormányzati kapcsolatok igazgatója, Buda Márton, az MVM stratégiai szakértője, Tomasz Zjawiony, a Katowicei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója voltak. A beszélgetés moderátora Deák Gábor, a Waclaw Felczak Alapítvány felügyelő bizottsági tagja volt.
A kerekasztal beszélgetést felvezetve Deák Gábor a két ország, Lengyelország és Magyarország eltérő energetikai adottságaira hívta fel a figyelmet, ebből kiindulva kérte a szakértőket, hogy foglalják össze, milyen kihívások és kérdések fogalmazhatók meg a fenntarthatósági célok és a Zöld megállapodásban foglaltak kontextusában. Tomasz Zjawiony a sziléziai iparvidék szerkezeti problémáira hívta fel a figyelmet, kihívásnak, de egyben lehetőségnek is tartva a Zöld megállapodást, amelynek Lengyelország kiemelt haszonélvezője. Ez azonban a probléma dimenzióját is mutatja, hiszen a szénalapú energiagazdálkodás súlyos szociális és szerkezeti átalakítási kérdéseket vet fel különösen a dél-lengyelországi vidéken, ezeket az aspektusokat figyelembe kell venni a tervezésnél. Mindenekelőtt a kis- és középvállalati szektor jelentheti a megoldást ebben a helyzetben, amelynek ökotudatosságának fejlesztése, hatékonyságának és innovativitásának támogatása hozzájárulhat a klíma-semleges gazdasághoz. Ugrósdy Márton szerint a versenyképességi célok és az energiapolitikai célok harmonizálása jelenti az egyik legfőbb kihívást. Magyarország szempontjából három célkitűzés fogalmazódott meg az energiaszektor modernizációja szempontjából – egyrészről az atomenergia beruházás folytatása, másrészről a lignit helyett a földgázalapú hőerőművek előtérbe helyezése, végül pedig a harmadik cél a megújuló energiaforrások, különösen a napelemes megoldások támogatása. Kiemelte a közlekedés zöldítésének kormányzati támogatását, amely hozzájárult a hibrid és az elektromos autók elterjedéséhez, valamint a kis- és középvállalati szektor által használt megújuló energiaforrások állami támogatását. A térségi együttműködés kapcsán mindenekelőtt a közlekedés és az építőipar (épületkorszerűsités, szigetelés) terén mutatkoznak regionális együttműködési lehetőségek.
Markus Becker a nemzetközi multinacionális cég szempontjából közelítette meg a kérdést, ugyanakkor kiemelte, hogy a globális problémákra mindig az egyes gazdaságok szintjén, a lokális szempontok figyelembevételével lehetséges megfelelő választ találni. A GE számára kulcsfontosságú két terület a megújuló energetikai megoldások segítése és biztosítása, valamint a gázalapú energiaszolgáltatás. Mindkettőre technikailag nagyon komoly és kipróbált megoldásokkal rendelkeznek. A szakértő – egyetértve a korábban szólókkal – hangsúlyozta, hogy a gazdaság szénalapú szerkezetének megszüntetése, valamint az ipar, a fűtés és közlekedés elektromos alapú átállítása lehet a kulcs a gyors szerkezetváltásban és a hatékony fenntarthatóságban. A gáz technológiák, valamint a megújuló energetikai megoldások kulcsfontosságúak lehetnek a szerkezetváltás ütemében és hatékonyságában. Buda Márton hangsúlyozta, hogy a dekarbonizáció és a hatékonyság fejlesztése a digitalizáció elősegítésével az a két prioritás, amelyek az MVM vállalati stratégiájában is hangsúlyosan megjelennek. Az MVM vállalati szinten arra törekszik, hogy erősítse a megújuló energiaforrások szerepét, ugyanakkor fenntartsa a nukleáris energiaforrás kapacitást. Az okos technológiák (komplex energetikai megoldások, okos utcai világitás stb.) nagyban segíthetik a fenntarthatósági folyamatot az energiahatékonyság révén. Az ipari kibocsátás szintjét a hidrogén technológiák csökkenthetik.
Az eseménnyel kapcsolatos angol nyelvű tanulmány elérhető itt!
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGaTllTml3NE5tY3clMjIlMjBmcmFtZWJvcmRlciUzRCUyMjAlMjIlMjBhbGxvdyUzRCUyMmFjY2VsZXJvbWV0ZXIlM0IlMjBhdXRvcGxheSUzQiUyMGNsaXBib2FyZC13cml0ZSUzQiUyMGVuY3J5cHRlZC1tZWRpYSUzQiUyMGd5cm9zY29wZSUzQiUyMHBpY3R1cmUtaW4tcGljdHVyZSUyMiUyMGFsbG93ZnVsbHNjcmVlbiUzRSUzQyUyRmlmcmFtZSUzRQ==