Kazahsztán függetlenné válásának 30. évfordulója alkalmából rendezte meg december 7-én a Kazah Köztársaság Budapesti Nagykövetsége valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a „Független Kazahsztán: 30 év legfontosabb eredményei” című kerekasztal-beszélgetést. Az eseményen felszólalt Zhanibek Abdrashov, a Kazah Köztársaság Magyarországi Nagykövete; Balla János, miniszterelnöki külügyi főtanácsadó; Kovács Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Magyar-Kazah Baráti Csoportjának alelnöke; Hóvári János turkológus, a Türk Államok Szervezete magyarországi képviseleti irodájának nagyköveti rangú vezetője; valamint Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A beszélgetést Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója vezette.
Nyitóbeszédében Zhanibek Abdrashov nagykövet kitért a Kazah Köztársaság első elnöke, Nursultan Elbasy Nazarbayev vezetése alatt elért legfontosabb eredményekre, a jelenleg is folyamatban lévő, Kazahsztán aktuális elnökéhez, Kassym-Jomart Tokayevhez köthető politikai reformokra, illetve a virágzó kazah-magyar kapcsolatra. Kiemelte, hogy a függetlenség Kazahsztán egyik legfontosabb értéke.
Ezután Balla János miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy bár 30 év egy állam életében rövid idő, Kazahsztán esetében mégis történelmi jelentőségű, hiszen az utóbbi három évtized alatt egy erős, nyugatot és keletet összekötő, stabil állam épült az előrelátó és az ország adottságait optimálisan kihasználó vezetésnek köszönhetően. Méltatta a közös történelmen alapuló magyar-kazah kapcsolatokat, amelyek ma tovább erősödnek a közös gazdasági, kereskedelmi, vízgazdálkodási és oktatási kapcsolatok eredményeképpen.
Kovács Sándor országgyűlési képviselő maga is megtapasztalta a kazah nép függetlenné válását, hiszen egyetemista korától kezdve éveket töltött a köztársaságban. Beszédében Kazahsztán megerősödésének a folyamatáról, a kazah nép öntudatának megerősödéséről beszélt. Véleménye szerint egy nemzet megerősítéséhez, újraformálásához két fontos lépés vezet. Az első az anyanyelv oktatása, a második pedig a történelem, az ősök eredetének ismerete. Ezen lépések betartásának köszönhetően Kazahsztán a hagyományokra épülő, stabil alapokon nyugvó igazi XXI. századi országgá vált, amely példaértékű sikertörténet bármelyik ország, így Magyarország számára is.
Magyarország és Kazahsztán kapcsolata messzire nyúlik vissza, mondta el előadásában Hóvári János történész, turkológus, nagykövet, aki kiemelte, hogy Magyarország az elsők között ismerte el a Kazah Köztársaság függetlenségét 1992-ben, valamint hogy keleti szövetségesünk első elnöke, Nursultan Nazarbayev már 1994 decemberében hazánkba látogatott.
A kerekasztal-beszélgetés előtti utolsó felszólaló Prof.Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója volt, aki elismerően nyilatkozott a kazah vezetők bátor és határozott döntéseiről, amelyeket nem korlátoztak a személyes és vallási különbségek, emiatt képesek voltak először egy államot, majd egy államot működtető intézményi rendszert, végül pedig egy történelmi hazát teremteni a kazah népnek. Hazát, amely sikeres és erős gazdaságának, modern mezőgazdaságának, sikeres külpolitikájának és modernizációs tevékenységeinek köszönhetően mára az egyik legfejlettebb országgá vált a térségben.