A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. november 10-én francia és angol nyelvű kerekasztal beszélgetést szervezett „French and V4 Perspectives on the Future of Europe” címmel a Francia Intézetben. A résztvevők között felszólalt H. E. Pascale Andreani, francia magyar nagykövet, Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója, Dominque David, a Francia Intézet elemzője és volt igazgatója, Sébastien Maillard a Jacques Delors Intézet igazgatója, Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Közép-Európa tanulmányok központ igazgatója és Alica Kizeková, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézet kutatója. Az első panelbeszélgetést Fejérdy Gergely, a KKI vezető kutatója moderálta.
A rendezvényt Pascale Andreani nyitotta meg, aki örömét fejezte ki a magyar félnek a rendezvény megszervezésében mutatott elhivatottsága miatt. Beszédében a közös értékekről és kihívásokról beszélt, mint a klímaválság vagy az új kihívásokhoz való alkalmazkodás. A beszélgetést Ugrósdy Márton folytatta, aki kiemelte az ilyen jellegű események fontosságát és hangsúlyozta a közös fellépés szükségességét az EU-t érintő ügyekben még akkor is, ha a tagállamok nézetei nem egyeznek mindenben.
Dominique David arról beszélt, hogy válságban van a multilateralizmus, amit meg kell újból erősíteni, valamint ki kell sikeresen lábalni a jelenlegi afgán és az elkövetkezendő válságokból. Úgy látja, hogy az EU-nak sikerül egységesen fellépnie, mint azt a Brexit tárgyalásoknál történt egységes állásfoglalás is mutatja. Végül felsorolta az EU előtt álló kihívásokat: 1. Az EU és az eurozóna kohéziója, 2. Az európai intézmények újra gondolása 3. Az EU szerkezeti jövője, mint föderalista EU, vagy a nemzetek Európája 4. A kommunikáció erősítése az Európai Parlament és a lakosság között 5. Az értékekről, amit képviselni fog az EU, azok tartalmáról és hogy ki legyen ezen értékek betartásáért felelős 6. Az EU bővítése és külső határainak a megvédése, egy esetleges egységes haderő felállítása.
A következő felszólaló Sebastian Mallard volt, aki egy korábbi interjújából idézett, ahol kifejtette, hogy az EU-nak nem csak a belső feszültségekkel kell foglalkozni, hanem fel kell készülni olyan külső nagyhatalmi szereplők egységromboló kísérleteire is, mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Kiemelte, hogy az euró az egyik legerősebb valuta, de még akadályok vannak az előtt, hogy maga az EU az egyik legerősebb kereskedelmi térség legyen. El kell érni, hogy az EU függetlenebb tudjon lenni más országoktól és fel tudja venni a versenyt a nagyobb országokkal. Megemlítette, hogy nagy biztonsági kérdés lesz a munkaerőhiány egyes szektorokban, valamint az elöregedő társadalmak, amire megoldás lehetnek az államok családpolitikái, vagy a migráció szigorú jogi szabályok mellett. Végül azzal a kérdéssel zárta, hogy Merkel után képes lesz-e Németország megtartani a vezető szerepet Európában.
A negyedik felszólaló Rodrigo Ballester volt, aki kifejtette, hogy az EU lakosságának kevesebb mint 5%-a tud erről a konferenciáról. hogy az EU elfelejtette a múltját és letért a pragmatizmus útjáról, ami megteremtette a belső szabadpiacot. Kiemelte, hogy a Bizottság már inkább ideológiai kampányokat folytat, ami konfliktushoz vezethet a keleti és nyugati tagországok között. Véleménye szerint az EU elfelejti a saját szabályait: 1. A jogállamiságot és szubszidiaritást; 2. A jogkörök felosztását: mi és mi nem az EU intézmények feladata. Felhozta példaként az Európai Unió Bíróságát, ami a tagállamok felett áll. A hozzászólását azzal zárta, hogy attól, hogy egy ország ideológiailag eltér a többitől, attól még lehet európai.
Az utolsó felszólaló Alica Kizeková volt, aki hangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú lenne, ha az EU, annak intézményei és a képviselői a mindennapi civil embereket és fiatalokat is bevonná a döntési tárgyalásokba. Közvéleménykutatások szerint az átlagemberek elégedetlenek az EU jelenlegi működési rendszerében, folyamataival, és interakcióival. Ennek ellenére inkább támogatják az uniót, mint ellenzik, de több reformot várnak, beleértve a tagállami képviselők nagyobb bevonását a döntéshozatali folyamatokba. Hozzátette, hogy a Kínából az Európai Unióba irányuló közvetlen tőkeberuházások legnagyobb részét a nyugati országok (németek, britek és franciák) részesedése teszi ki, viszont a közép-európai régióba kevesebb beruházás érkezik. Másrészt, a 16+1 együttműködésen belül a V4 országok a többi közép-európai országhoz képest nagyobb arányban részesülnek a beruházásokból, persze a kölcsönös hasznokból továbbra is Kína profitál többet.
Az első panel végén elhangzott moderátori és közönségkérdések elsősorban az esetleges új együttműködésekre fókuszáltak, köztük a V4 és az Intermarium régió erősítésére.
A második panelbeszélgetést Stepper Péter, a KKI vezető kutatója és programvezetője moderálta. A résztvevők között felszólalt Jean Pierre Maulny, a French Institute for International and Strategic Affairs (IRIS) igazgatóhelyettese, Alena Kudzko, a GLOBSEC Policy Institute igazgatója és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
Jean Pierre Maulny szerint az EU-nak egyértelmű biztonsági aspektusokat kell megfogalmaznia, mint a válságkezelés és a közös védelmi képességek. Itt nem csak a katonai biztonságra kell gondolni, hanem a technológiai fejlődésre is, amiben más szereplők, nevezetesen Kína és az USA sokkal fejlettebbek. Megemlíti, hogy az Európai Biztonsági Alapnál fontolóra kell venni az olyan korlátokat, mint az EU Kínára való ráutaltsága a nélkülözhetetlen termékek kapcsán (pl. maszkok, félvezetők stb.). Azzal folytatta, hogy el kellene törölni a nemzeti stratégiát, mert az országok képtelenek nemzeti szinten versenyezni. Azt javasolja, hogy az EU-nak egy 50 éves tervet kellene elindítania és felügyelnie a fentebb említett aspektusokat egy hatékonyabb stratégiai biztonsági tervezésnél. Végezetül megjegyezte, hogy az EU képtelen, mint katonai erő felvenni a versenyt, de az USA irányába mutatnia kell a hitelességét azzal, hogy katonaságra is költenek.
Alena Kudzko azt állítja, hogy a stratégiai környezet, amiben az európai biztonságpolitika működik nem tapasztalt semmilyen lényegi változást az elmúlt 5 évben és az EU-nak arra kellene összpontosítania, hogy megelőzze a további stagnálást. Megemlíti, hogy Közép Európa perspektívája az EU stratégiai autonómiájára, mint egzisztenciális válságra egy kezelendő ügy. Két dimenziót fogalmaz meg a stratégiai tervezésnek a fokát, amit a Közép Európai országok irreálisnak tartanak; és a szektorainak a megkülönböztetését, mint az egészség és technológia, amivel meg lehetne oldani a létező hiányosságokat, amik felmerülnek a nyugati és közép európai tagállamok között. A másik pont amire Kudzko felhívja a figyelmet, az a biztonság fogalmának a megértése és kiszélesítése. A biztonság kiberbiztonsággá való kiszélesítésével annak a szektornak meglennének az előkövetelményei ahhoz, hogy jobban teljesítsen. A másik fontos pont a döntéshozatal sebessége, amivel megtarthatjuk az USA elköteleződését, mivel ők sokkal gyorsabbak a döntések meghozatalában és a kockázatvállalásban. Optimistán tekint a Stratégiai Iránytűre, a NATO technológiai fejlődését támogató innovációs szabályozásokra. Zárásként röviden kitért egy új EU stratégiai dokumentum létrehozásának a fontosságára, ami nyereséges lenne az EU és NATO értékek és vélemények egybekötésére, de úgy gondolja, hogy ezek a dokumentumok nem hoznak el lényeges változást.
Csiki Varga Tamás egy pesszimista véleményt fogalmazott meg a stratégiai autonómia fejlesztését illetően. Szerinte a döntéshozatal az EU-ban nem hatékony a stratégiai sokkokra való reakció tekintetében. Az európai kezdeményezések és mechanizmusok, amelyek be vannak vezetve, még várnak az érvényesítésükre, ami lassítja az előrehaladást. Azt állítja, hogy a megoldás kulcsa abban rejlik, hogy fel kell ismerni a változás szükségességét, főleg a nemzetállamok és az ő integrációs akaratuk tekintetében. Az EU-nak a szürke konfliktusokra való reagálása a nemzetállamok nem túl hatékony politikai szándékának a hiányára vezethető vissza. A nemzetállamok szuverenitásának részleges feladása kulcsfontosságú a biztonságpolitika számára. Kiemeli, az USA katonai eszközeivel együtt, mint szövetséges szerepét és azt jósolja, hogy ha az USA kilép a NATO-ból, amit elképzelhetőnek tart tíz éven belül, akkor konfliktus fog kirobbanni Európában. Hozzáteszi, hogy az Európai Biztonsági Alap fontos a NATO iránya felé való összpontosításban, ami mellesleg szerinte hatékonyabban működik, mint az EU maga. Azt javasolja, hogy egy EU Globális Stratégiára kell, hogy helyeződjön a hangsúly, amely képes közös helyzeteket és megoldásokat találni. Zárásként kiemelte, hogy Magyarország eleget tett a NATO biztonsági folyamatainak és előírásainak az elmúlt 5 évben, azzal, hogy a GDP arányos ráfordításokat emelték és olyan kezdeményezéseket indítottak, amelyek kapcsolódnak a lengyel és román operációkkal.