Endrődi-Kovács Viktória elmondta: a transznacionális vállalatok jelentősége rendkívül nagy a nemzetgazdaságok fejlődése szempontjából, mivel beruházásaik növelik a termelékenységet és erősítik az exportképességet. Az FDI pozitív hatása tudatos gazdaságpolitikával még inkább erősíthető.

„2008-ig a globális FDI stabil növekedése volt jellemző, a pénzügyi válság azonban ezt a trendet megakasztotta. A válságot követően a fejlődő országok egyre fontosabb FDI-helyszínné váltak, a vállalati tevékenység racionalizálásának jegyében pedig előtérbe került a tömegtermelés. A 2010-es évek közepe fordulópontot jelentett abból a szempontból, hogy ezt követően már a fejlődő gazdaságokba áramlott az FDI nagyobb hányada. A folyamatot megtörte a covid-járvány, a válság miatt kialakult ellátási problémák következtében új korszak kezdődött” – mutatott rá a szakember.

Hozzátette: A hazánkban jelen levő számos transznacionális vállalat bonyolítja le a magyar export nagy részét. A nemzetgazdaság így jelentősen függ ezeknek a cégeknek, elsősorban a német vállalatoknak a beruházásaitól, a hazai FDI-állomány jelentős része továbbra is hozzájuk köthető. Endrődi-Kovács Viktória szerint a helyes befektetésösztönzési stratégia a magyar gazdaság érdekeit tartja szem előtt, és olyan technológiák és tevékenységek bevonzását célozza, amelyek révén Magyarország feljebb tud lépni a termelési értékláncban. „Ha ezek a külföldi szereplők kivonulnak, abba beleroppanhat a magyar gazdaság.” – hangsúlyozta.

Goreczky Péter is megerősítette, hogy a globális FDI az 1990-es évek elejétől folyamatos növekedést mutatott, a 2008-as válság okozta törést követően azonban nem sikerült teljesen regenerálódnia. „Hajlamosak vagyunk a járványt, az orosz-ukrán háborút és az USA-Kína rivalizálást okolni, de azt látjuk, hogy a globális FDI összeségében már 2010 óta stagnálást mutat.”

A vezető elemző rámutatott: jelenleg az USA számít az FDI legnagyobb fogadó és kibocsájtó országának világszinten Kína szerepe a szemünk láttára változik: évtizedeken keresztül volt népszerű beruházási helyszín, ám különböző okok miatt csökkent az ország vonzereje, így tavaly az elmúlt 30 év legkevesebb új közvetlen külföldi tőkeberuházása érkezett Kínába. A változási folyamat fő haszonélvezői India, illetve Délkelet-Ázsia, az utóbbi régió a „Kína+1” stratégia kapcsán egyre több multicég számára jön szóba beruházási helyszínként.

„Az elmúlt négy-öt évet a külső környezet elképesztő turbulenciája jellemezte, de a magyar gazdaságfejlesztés célja alapvetően ettől még nem változott, vagyis az országnak azon kell dolgoznia, hogy feljebb tudjon lépni a globális értékláncban. Ehhez a magas hozzáadott értékű tevékenységek számára is vonzóvá kell tenni a magyar befektetési környezetet, de persze azért rajta kell tartani a fél szemünket a geopolitikai fejleményeken is.” – mondta Goreczky Péter.