Szloszjár Balázs dandártábornok nyitóbeszéde után a „Fenntartott biztonság: Nemzetközi szereplők és missziók a gyakorlatban” című beszélgetésre került sor a Nyugat-Balkánon jelenlévő nemzetközi missziókat képviselő vezetők és magyar tisztségviselők részvételével. A beszélgetést Rada Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának vezetője moderálta.
Federico Bernacca dandártábornok, a NATO KFOR missziójának parancsnokhelyettese kifejtette, hogy jelenleg a legfontosabb esemény az ukrajnai háború, amely gazdasági, társadalmi és információs szempontból is érinti a Nyugat-Balkán biztonságát. Bernacca dandártábornok kiemelte a KFOR hitelességét és hatékonyságát, amely mindig kiválóan alkalmazkodott a folyamatosan változó biztonsági kihívásokhoz. Elmondta, hogy a KFOR különböző szinteken gyűjt információkat és működik együtt egyaránt a koszovói rendőrséggel és a szerb hadsereggel is. A parancsnokhelyettes ezt a rendszert a „hálózatok komplex ökoszisztémájának” nevezte, valamint külön kitért a magyar katonai egységek felkészültségére és szakmai teljesítményére a 2023-as észak-koszovói válságok idején. A dandártábornok hangsúlyozta továbbá a KFOR erejét, eltökéltségét és NATO-ba ágyazottságát, és kijelentette, hogy az igazi „game-changer” továbbra is a Brüsszel által vezetett Belgrád és Pristina közötti normalizációs folyamat, amely a diplomácia és párbeszéd révén oldhatja meg végérvényesen a nyitott vitás kérdéseket.
Sticz László vezérőrnagy, az EUFOR Althea parancsnoka ismertette a belső és külső szereplők összetett rendszerét és a Bosznia-Hercegovinát érintő veszélyeket. A parancsnok kifejtette, hogy a misszió készen áll ezeknek a kihívásoknak a kezelésére, kiváló és hatékony missziós struktúrával, valamint kapacitással és képességekkel rendelkezik. Sticz vezérőrnagy megjegyezte, hogy az EUFOR Althea segíti a helyi rendőri erők kapacitásfejlesztését és EU-nak való megfelelését, illetve megemlítette az aknamentesítési munka fontosságát is. A vezérőrnagy dicsérte a misszió többszintű együttműködését, különös tekintettel arra, hogy az folyamatosan igyekszik kapcsolatot tartani a helyi közösségekkel is. A parancsnok stabilnak értékelte a jelenlegi biztonsági helyzetet Bosznia-Hercegovinában, és kiemelte, hogy a fő kihívások a politikai szférában keresendők. Sticz vezérőrnagy arra is rámutatott, hogy a NATO és az EU egyaránt jelen van az államban, a nemzetközi szereplők és intézmények közötti együttműködés erős, és jó példa lehet más országok esetében is.
Pamela McGaha dandártábornok, a szarajevói NATO Főhadiszállás parancsnoka és katonai vezetője gratulált Magyarország 25 éves NATO-tagságához. A parancsnok ezután kifejtette, hogy a NATO és szövetségesei továbbra elkötelezett támogatói Bosznia-Hercegovinának, ami különösen fontos az ukrajnai háború árnyékában. A dandártábornok felvázolta a védelmi szervekkel, köztük a hadsereggel való együttműködés főbb állomásait is. Elmondta, hogy az együttműködés feltételei az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlődtek, és 2009-ben Bosznia-Hercegovina hadserege részt vett az első béketámogató műveletben NATO-szövetségesekkel együtt. McGaha dandártábornok hozzátette, hogy természetesen rengeteg munka vár még rájuk, de pozitívan tekint a jövőbe, és egyetértett Sticz vezérőrnaggyal abban, hogy az EUFOR Althea és a NATO együttműködése fontos az országban.
Bunford Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a magyar politikai szempontokat emelte be a diskurzusba. Bunford elmondta, hogy a magyar EU-elnökség fő üzenete a nyugat-balkáni bővítés lesz. A helyettes államtitkár kijelentette, hogy a Nyugat-Balkán rendkívül fontos hazánk számára, hiszen biztonsági helyzete összefügg Magyarország biztonságával. Megjegyezte, hogy Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló szoros kapcsolatokat alakított ki a térség országaival és komplex viszonyrendszert épített ki a helyi és nemzetközi szereplőkkel is. Magyarország ezért hídként működhet a felek, valamint az EU és a Nyugat-Balkán között. A jövőre nézve Bunford reményét fejezte ki, hogy a fejlemények abba az irányba haladnak, hogy a térség az EU tagjává válik és a nemzetközi békefenntartó csapatokra már nem lesz szükség az ország stabilitásának garantáláshoz.