Tizenhárom év után, 2020. október 18-án járt le az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az Iráni Iszlám Köztársaságra kivetett fegyverembargó. Ebből az alkalomból szervezett kerekasztalbeszélgetést a Külügyi és Külgazdasági Intézet október 19-én N. Rózsa Erzsébet, Ilyash György és Varga Gergely részvételével, és Szalai Máté moderálásával.
Varga Gergely az iráni fegyverembargóval kapcsolatos amerikai álláspontot és annak történeti kontextusát mutatta be. Véleménye szerint Washington különböző szempontokra – az emberi jogok sérülésére, a terrorizmus támogatására, valamint a nukleáris programra – hivatkozva hozott unilaterális kényszerintézkedéseket, illetve támogatott multilaterális szankciókat Iránnal szemben. Ennek a rendszernek az ENSZ BT által kivetett fegyverembargó csak egyik eleme, a Trump-adminisztráció az ún. „maximális nyomás politikája” keretében más eszközökkel is tud élni és él is. Varga Gergely szerint a fegyverembargó meghosszabbításának amerikai kísérletéhez nem állt rendelkezésre az ideális belpolitikai és nemzetközi helyzet, különös tekintettel az elnökválasztási kampányra és az Ábrahám-megállapodásokra. Ebben a helyzetben Washington részéről további unilaterális kényszerintézkedéseket várhatunk a közeljövőben.
Ilyash György előadásában három kérdést tett fel és ezekre kereste a válaszokat. Az első az orosz–iráni kapcsolatok stratégiai keretére vonatkozott, amelyekkel kapcsolatban a szakértő szétválasztotta a nemzetközi és a regionális szintet. Előbbi kapcsán számos érdekazonosságot láthatunk Moszkva és Teherán között, elsősorban a multipoláris világrend és az ENSZ megerősítésére vonatkozóan, utóbbi szinten pedig az egyes közel-keleti és közép-ázsiai kérdésekben való együttműködést jelölhetjük meg közös célként, például Afganisztán, Irak vagy Szíria esetén. A második kérdés a két fél közötti gazdasági kapcsolatokra vonatkozott: Irán ugyan nem tartozik az elsődleges kereskedelmi vagy befektetési partnerek közé, de az összesen 1,7 milliárd dolláros bilaterális kereskedelmi volumen, valamint az energetikai és agrárszektorban történő együttműködés kiemelkedő fontosságú. A harmadik témaként Ilyash György a két fél közötti fegyverkereskedelem fontosságát jelölte meg: ezzel kapcsolatban a kutató aláhúzta, hogy Teherán és Moszkva a nemzetközi jogi kötöttségeket betartva járt el a fegyverek vásárlásával és eladásával kapcsolatban. Véleménye szerint az embargó lejártát követően Irán korlátozott pénzügyi forrásai miatt muszáj lesz prioritásokat felállítani a katonai beszerzésekkel kapcsolatban, így elsősorban a katonai légierő, a légvédelem és a légi szállítókapacitások erősítésére fog Teherán fókuszálni. Orosz becslések szerint az iráni „fegyverkezés” a következő években kb. 5 milliárd dolláros üzletet fog jelenteni.
N. Rózsa Erzsébet az iráni szempontot három téma mentén fejtette ki. Elsőként a három vezető iráni politikus – Haszan Rúháni elnök, Ali Khamenei legfőbb vallási vezető és Dzsavád Zaríf külügyminiszter – vonatkozó beszédeit foglalta össze, akik a fegyverembargó lejárta kapcsán a multilateralizmus elvének és a humanitárius szempontok fontosságát hangsúlyozták, amelyek éles kontrasztban állnak az amerikai narratívával. Másrészt a kutató kifejtette, hogy véleménye szerint nagy ütemű fegyverkezésre nem számíthatunk, Teherán igyekszik felelős szerepet felvenni a nemzetközi közösségben. Irán számára az energiaipar (és azon belül is az atomenergia) fejlesztése kiemelkedő fontosságú. Ráadásul az iráni vezetés az 1980-as évek óta igyekezte felépíteni saját fegyveriparát, amelyből leginkább a rakétavédelem hiányzik, így a nemzetközi beszerzések erre a szektorra, valamint technológiák és kisebb alkatrészek vásárlására fog korlátozódni. Ezeken túl N. Rózsa Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverembargó vége a fegyvereladásokat is lehetővé tette, amelyet Teherán valószínűleg kezdeményezni fog a regionális partnereivel. Végül N. Rózsa a katonai fejlesztések szerepét a tágabb iráni külpolitika keretében értelmezte, amelyben a fegyverkezés az elrettentésre vonatkozik. Ezen túl az amerikai maximális nyomás politikájával szembeni fellépésben, a politikai elszigetelődés megakadályozásában láthatjuk a legfontosabb iráni külpolitikai célokat, ezeket viszont nem fegyveres eszközökkel fogja tudni Teherán elérni.
A három szakértőt követő beszélgetéshez először Mr. Hamid Reza Nafez Arefi, az Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete szólt hozzá, aki kiemelte Irán szerepét a regionális stabilitásban és biztonságban betöltött felelősségteljes. Véleménye szerint a szankciók feloldása és az embargó lejárta Irán legitim mozgásterét adja vissza. A felszólalás mellett a szakértők moderátori és közönségkérdésekre is válaszoltak, amelyek az amerikai elnökválasztásra és Kína szerepére vonatkoztak.
A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!
JTNDaWZyYW1lJTIwd2lkdGglM0QlMjIxMDAlMjUlMjIlMjBoZWlnaHQlM0QlMjI0NTAlMjIlMjBzcmMlM0QlMjJodHRwcyUzQSUyRiUyRnd3dy55b3V0dWJlLmNvbSUyRmVtYmVkJTJGaENRTzYxS25uOFElMjIlMjBmcmFtZWJvcmRlciUzRCUyMjAlMjIlMjBhbGxvdyUzRCUyMmFjY2VsZXJvbWV0ZXIlM0IlMjBhdXRvcGxheSUzQiUyMGNsaXBib2FyZC13cml0ZSUzQiUyMGVuY3J5cHRlZC1tZWRpYSUzQiUyMGd5cm9zY29wZSUzQiUyMHBpY3R1cmUtaW4tcGljdHVyZSUyMiUyMGFsbG93ZnVsbHNjcmVlbiUzRSUzQyUyRmlmcmFtZSUzRQ==