A Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2024. november 8-án panelbeszélgetést szervezett az Európai Politikai Közösség (EPK) előző nap, november 7-én, Budapesten megtartott csúcstalálkozójára reflektálva. A beszélgetés résztvevői Dr. Baranyi Tamás, az MKI stratégiai igazgatója, Dr. Mernyei Ákos, a globális közdiplomáciai elkötelezettség nagykövete és az MKI elnöki tanácsadója, valamint Buzna Viktor, az MKI kutatója voltak. Az eseményen Harb Jad Marcell, az MKI kutatója moderált.
A beszélgetés négy témakört ölelt fel. Az első ilyen az EPK Magyarország számára való jelentőségét vizsgálta: mit jelent az országnak, hogy vendégül láthatta a csúcsot. A panelisták ezzel kapcsolatban kiemelték: a mostani találkozó cáfolata annak a híresztelésnek, miszerint Magyarország politikailag elszigetelődött volna. Donald Trump visszatérésével kapcsolatban felvetődött, hogy jelenleg még nem körvonalazódik pontosan, a régi-új elnök pontosan hogyan kezelné Kínát és hogyan zárná le az orosz-ukrán háborút, miközben a közel-keleti konfliktusban várhatóan erősen Izrael-párti álláspontot vesz fel. Mindazonáltal tranzakcionista külpolitikára kell felkészülnie Európának és a világnak egy második Trump-elnökség idejére.
Az EPK budapesti ülésén a vezetők két munkacsoportban vettek részt. A gazdasági biztonság és konnektivitás munkacsoport fontos témája az európai versenyképesség visszaszerzése, ebben pedig az uniós és nem uniós országok együttműködése is gyümölcsöző lehet: energetikai téren Norvégiával vagy az Egyesült Királysággal lehetne együttműködni, a Nyugat-Balkán és Törökország pedig egyrészt piac, másrészt technológiai transzferátadás színhelye az EU-nak, ezt jobban ki kellene használni- hangzott el.
A másik EPK-munkacsoport témája a migráció volt, melynek kapcsán a panelisták elmondták, a szervezet előnye, hogy nagyon sokféle országot tömörít, mind kibocsátó, mind befogadó államokat, ezért EPK-szinten egy migrációs megállapodásnak különösen nagy foganatja lehet. Fontos a Nyugat-Balkánnal és Törökországgal – melyek területén keresztül fontos migrációs útvonal halad át az EU felé – való megegyezés, biztonságpolitikai együttműködés, illetve felmerülhet az olasz-albán megállapodás mintájára egy, az uniós menedékkérőket ideiglenesen ezekben az országokban elhelyező egyezség is.