A magyar–albán diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulójának alkalmából a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Russzisztika Tanszékkel együttműködésben 2022. március 24-25. között szervezett konferenciát. A konferencia részeként „EU integráció és Albánia: Lehetőségek és realitások” címmel került sor panelbeszélgetésre, amelyet Németh Ferenc, a KKI kutatója moderált. A beszélgetés résztvevői Eralda Methasani Çani, a Tiranai Egyetem Közjogi Tanszékének professzora; Alba Çela, az Albanian Institute for International Studies ügyvezető igazgatója; valamint Horváth Gellért, Albánia Európa- és Külügyminisztériumának EU-szakértője voltak.
Eralda Methasani Çani előadásában bemutatta az Albánia által az uniós integrációs folyamatban elért eredményeket és az ország előtt álló kihívásokat. A professzor ismertette az albán jogállamisági mechanizmusokban véghez vitt változtatásokat, úgymint az igazságügyi rendszer reformját, valamint a bírók és ügyészek felülvizsgálatát. Kiemelte, hogy jelenleg a bírók és ügyészek 60 százaléka hiányzik a rendszerből a szigorú ellenőrzésnek köszönhetően. Albánia esetében továbbá a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása fontos lépések az európai integrációs folyamat során. Az Európai Bizottság országjelentései és az OECD által készített SIGMA jelentések szerint Albánia bár számos témában előrelépést ért el, ám a közigazgatáshoz kötődő feltételek esetében visszalépés figyelhető meg. Az előadó kiemelte, hogy az integrációs folyamat lassúsága elkedvetleníti a társadalmat, aminek jelentős része továbbra is támogatja az ország uniós csatlakozását.
Alba Çela beszédében kifejtette, hogy az Európai Unió a béke és a regionális stabilitás kulcsa. Kiemelte, hogy az EU támogatja a regionális együttműködést, ám a régió államai megosztottak, ennek köszönhetően pedig a térség nem egyként halad előre az integrációban. Erre nyújt kiváló példát az Észak-Macedónia és Bulgária között fennálló vita, amely Albánia európai integrációját is blokkolja. Alba Çela véleménye szerint az EU-nak stratégiai víziót kell alkotnia a régióval kapcsolatban, ha geopolitikai aktorrá kíván válni a Nyugat-Balkánon. A kutató kifejtette, hogy a jelenlegi ukrajnai háború lehetőséget biztosít az EU-nak arra, hogy megerősítse térségbeli hitelességét. Ehhez azonban az szükséges, hogy az EU betartsa az ígéreteit és megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, valamint vízummentességet adjon Koszovónak. Zárszóként kiemelte, hogy az albán–magyar kapcsolatok Albánia európai integrációjának alapkövét jelentik. Magyarország nem csak aktívan részt vesz a régió folyamataiban, de folyamatosan támogatja a bővítést is. Emellett kihangsúlyozta, hogy a V4-ek a hasonló történeti tapasztalataiknak köszönhetően képesek segíteni a Nyugat-Balkán államainak EU integrációját.
Horváth Gellért kiemelte, hogy Magyarország folyamatosan támogatja az EU nyugat-balkáni bővítését; ezt támasztja alá az is, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása a 2011-es magyar uniós elnökség alatt ment végbe. A szakértő rámutatott, hogy amíg Szerbia és Montenegró csatlakozási tárgyalásai politikai okok miatt lassultak le, addig Albánia esetében Észak-Macedónia és Bulgária vitájának köszönhető a megtorpanás. Alba Çelához hasonlóan a szakértő is kiemelte az EU normák követésének fontosságát, ezzel kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy Albánia külpolitikája az EU kül- és biztonságpolitikáján alapul. Albánia fontosságát tovább emeli, hogy az ország jelenleg nem állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, ahol szintén az európai értékeket követve hoz döntéseket. Emellett kiemelte, hogy Magyarország elsősorban biztonságpolitikai szempontból tekint a Nyugat-Balkánra, aminek kiemelt eleme az európai integráció mint a regionális biztonságot garantáló eszköz. A szakértő szintén a stratégiai vízió fontosságát hangsúlyozta az EU számára, valamint reményét fejezte ki, hogy a cseh uniós elnökség képes lesz fontos eredményeket elérni a Nyugat-Balkán számára.