A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2023. április 12-én tartotta „Bulgária újra választott: politikai kilátások az eredmények tükrében” című kerekasztal-beszélgetését, melynek résztvevői Barabás T. János, a KKI vezető elemzője, Tóth L. Bálint, a Mathias Corvinus Collegium kutatója, illetve Tütünkov Jordán, a Budapesti Metropolitan Egyetem főiskolai docense voltak. A beszélgetést Viola Cintia, a KKI kutatója moderálta.
2023. április 2-án Bulgáriában két éven belül ötödjére tartottak előrehozott parlamenti választásokat, és máris – a koalícióalkotási tárgyalások nehézsége miatt – kilátásba helyezték a hatodikat. A politikai pártok töredezettsége, a bolgár bel- és külpolitikai folyamatok, valamint a Bulgária előtt álló kihívások adták a kerekasztal-beszélgetés központi témáit.
Öt évvel ezelőtt, az EU Tanácsának bolgár elnöksége alatt, Bulgária a Balkán térségének legtekintélyesebb országának számított, emelte ki Tütünkov Jordán. A Nyugat-Balkán európai uniós integrációjának szószólójaként ugyanis sikerült egy asztalhoz ültetnie Szerbiát és Koszovót, illetve pozitív előrelépést elérnie az Észak-Macedóniával fennálló kétoldalú vitájának rendezése kapcsán is. Bulgária neve azonban szinonimája lett a korrupciónak, melytől mai napig nem tudott megszabadulni. Az akkori kormány megbuktatására tett kísérlet pedig a parlamenti demokrácia meggyengüléséhez vezetett, és így a folyamatos választások eredménytelenségéhez.
A bolgár pártrendszer töredezettségében a kelet-közép-európai országokra jellemző trendeket figyelhetjük meg, mint például a rendszerváltó pártok kikopását, a nyugatias, fiatalos pártok városokban történő térnyerését, illetve a nem politikai háttérrel rendelkező személyek politikai felemelkedését, vélte Tóth L. Bálint. A mostani választási kampányban azonban egyik párt részéről sem jelentek meg a lakosságot érintő tartalmi és érdemi témák. A pártok így elkerülték annak magyarázatát, hogy Bulgária miért nem vált a schengeni övezet tagjává, illetve az energiaválság megoldásáról is elterelődött a fókusz.
A pártok közötti koalíció-alakítás nehéz, tartós szövetségek kialakítása egyelőre nem valószínű. A lakosság apatikus hozzáállását pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy a mostani választások során a „nem támogatok senkit” lehetőség is átlépte a négyszázalékos parlamenti küszöböt.
A bolgár lakosság jelenleg több mint kétharmada támogatja az az ország uniós tagságát, azonban a NATO-nak kevésbé pozitív a megítélése, kifejezetten az orosz-ukrán háború kezdete óta. Csatlakozva az előző felszólalókhoz, Barabás T. János hangsúlyozta, hogy az EU nem lép kellően fel a Balkánon (és Bulgáriában sem), aminek következtében az euroszkepticizmus nő, azoroszbarát pártok megerősödnek, így az EU megítélése is ingataggá válik. Ennek ellenére Magyarország megítélése Bulgáriában, és a vele való együttműködés kifejezetten pozitív irányba mutat.
Összességében elmondható, hogy lényegi változás a közeljövőben nem várható a bolgár bel-és külpolitikában, és az egyes politikai személyek népszerűsége lesz döntő az őszi helyhatósági és a jövőévi európai parlamenti választások során.
Képek: Magyar Külügyi Intézet (MKI)