A Magyar Külügyi Intézet 2025. június 24-én “BRICS kontra Trump: manőverezés a multipoláris világrendben” címmel szervezett kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen szakértőként vett részt Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, valamint Ramachandra Byrappa és Reile Zsolt, az MKI vezető kutatói. Az eseményt Lévai Dániel, az MKI kutatója moderálta.
A beszélgetés egy alapvető kérdéssel kezdődött: Mi tulajdonképpen a BRICS? A szakértők egyetértettek abban, hogy a BRICS nem tekinthető hivatalos intézménynek, inkább egy olyan laza együttműködésként írható le, amelyet a Nyugat által dominált világrenddel elégedetlen országok alkotnak. Csenger Ádám a BRICS-et szimbolikus alternatívának nevezte, amely nem rendelkezik sem egységes struktúrával, sem titkársággal. Reile Zsolt kiemelte, hogy a szervezetet olyan feltörekvő országok alkotják, amelyek méltányosabb részesedést akarnak a világgazdaságból – Kínával az élen. Ramachandra Byrappa szerint a BRICS egy lobbierő, amelynek elsődleges célja az ENSZ megreformálása.
A beszélgetés elsősorban a BRICS stratégiai jelentőségét és annak a globális rendre gyakorolt potenciális hatásait érintette. Csenger Ádám megjegyezte, hogy bár a BRICS-országok profitáltak a globalizációból, most a meglévő hatalmi struktúrák reformját vagy felváltását szeretnék elérni. Hivatkozott az Egyesült Államok dollármentesítéssel kapcsolatos aggodalmaira, amelyek a BRICS-valuta megjelenésének ötletével kapcsolatban merültek fel. Ramachandra Byrappa ugyanakkor rámutatott, hogy a dollármentesítés inkább az euró javára történik, és hogy például Indiának nincs valódi strukturális érdeke a BRICS-valuta bevezetésében.
A szakértők kitértek a BRICS tagországok külpolitikai kilátásaira is. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy számos BRICS-ország, köztük Brazília és Szaúd-Arábia fő fókusza jelenleg egyensúlyt teremteni a Nyugattal fenntartott kapcsolatok és a Kínával való együttműködés között. Ramachandra Byrappa megjegyezte, hogy Lula da Silva brazil elnök, aki szociáldemokrata, a méltányosság és a regionális integráció híve, éles ellentétben áll Trump agresszív és rámenős külpolitikai stílusával. Míg Trump konfrontatív hozzáállást tanúsít olyan országokban, mint Kanada és Panama, Lula szorosabb együttműködésre törekszik az amerikai kontinensen, ami potenciálisan gátat vethet Trump regionális befolyásának.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a panel résztvevői megjegyezték, hogy a BRICS országok véleménye meglehetősen eltérő az iráni-izraeli konfliktus kérdésében. Oroszország például ugyan elítélte Izrael lépéseit, egyúttal fel is hívta a figyelmet az országban élő jelentős orosz kisebbségre. Irán erőteljesebb támogatást várt Oroszországtól, de gyakorlati megfontolások, például a Hormuzi-szoros lezárásának költségei, korlátozták az eszkalációt.
A brazíliai Rio de Janeiro-ban megrendezésre kerülő BRICS-csúcstalálkozóra előretekintve a szakértők úgy gondolták, a hangsúly elsősorban a társadalmi és környezetvédelmi prioritásokon, például a szegénység csökkentésén és az esőerdők védelmén lesz. A 2024-es kazanyi csúcstalálkozótól eltérően, amelyen a politikai kérdések álltak előtérben, a brazíliai csúcstalálkozón várhatóan a fejlesztési témák kapnak nagyobb hangsúlyt, elkerülve a potenciálisan vita tárgyát képező geopolitikai kérdéseket.
Összességében a szakértők úgy gondolták, hogy bár a BRICS a nyugati hegemónia kihívójaként pozícionálja magát, belső megosztottsága továbbra is korlátozza globális befolyását.