2024. január 17-én Tiranában folytatódott a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Budapest Balkans Forum on Tour (BBF On Tour) programsorozata. A „Hív Brüsszel: út az egységes piac felé” című esemény Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkárának, Megi Fino, az albán Kül- és Európa-ügyi Minisztérium miniszterhelyettesének, valamint Silvio Gonzato európai uniós küldöttségvezető vitaindító előadásával kezdődött. A beszédeket szakértői szintű panelbeszélgetés követte albán és magyar előadók részvételével; a beszélgetés központi kérdésköre a felgyorsult uniós integrációs folyamatot illető gazdasági lehetőségek voltak.
Megnyitó beszédében Baranyi Tamás Péter, az MKI stratégiai igazgatója bemutatta a Budapest Balkans Forumot (BBF) mint az MKI zászlóshajó-konferenciáját. Baranyi úr rámutatott, hogy a BBF, valamint a BBF on Tour – amelynek célja, hogy a Nyugat-Balkán valamennyi fővárosába eljuttassuk a BBF hírét – is annak bizonyítéka, hogy a Nyugat-Balkán a magyar külpolitika egyik prioritása. Lovassy Ádám, Magyarország tiranai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője folytatta ezt a gondolatot, kifejezve a régió fontosságát, amely kiemelt szerepet kap majd a közelgő magyar EU-elnökség alatt is. Bernard Dosti professzor, a Tiranai Egyetem rektorhelyettese szintén üdvözölte a vendégeket, és ismertette várakozásait Albánia egységes piacra való belépését illetően.
Fino miniszterhelyettes vitaindító beszédében hangsúlyozta, hogy az albán közönség számára szimbolikus az EU bővítéséről szóló diskurzus, hiszen az a polgárok számára az évtizedes összetartozás érzését jelenti. Leszögezte, hogy a gazdasági integráció nemcsak az EU alapja, hanem az integrációs folyamat hajtóereje is, illetve a jólét és a regionális együttműködés hatékony eszközeként is felfogható. A miniszterhelyettes kijelentette, az uniós integráció stratégiai prioritás Albánia számára, így az EU-hoz – elsőként az egységes piachoz – való fokozatos csatlakozást jelentős lehetőségnek értékelik. Fino miniszterhelyettes értékelése szerint az EU új növekedési terve a Nyugat-Balkán számára olyan ambiciózus elképzelés, amely javíthatja a gazdasági konvergenciát, ami most még fontosabb, mivel a GDP-szakadék egyre nő az EU és a Nyugat-Balkán között.
Sztáray államtitkár úr kijelentette, hogy a BBF on Tour évnyitó állomása szimbolikus helyet kapott, mivel Albánia a 2023-as uniós integrációról szóló politikai tárgyalások motorjává vált. Államtitkár úr beszédében rámutatott, hogy a fokozatos integráció vonzó eszköz az integrációs folyamat gyors előrehaladásához, s bár Magyarország támogatja a lehetőséget, az azonban nem lehet ürügy a tagjelölt országok csatlakozási folyamatának elhúzódására. Budapest továbbra is a régió következetes és határozott támogatója, felismerve a csatlakozás politikai, geopolitikai, biztonsági és gazdasági érdekeit. Így nem meglepő, hogy az EU-bővítése –különös tekintettel a Nyugat-Balkánra – a magyar EU-elnökség egyik prioritása lesz, támaszkodva a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárásának sikerére az előző, 2011-es magyar EU-elnökség idejéről. Az államtitkár bejelentette, hogy Magyarország Nyugat-Balkán iránti érdeklődésének bizonyítékaként októberben Budapesten lesz az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó.
Gonzato úr azzal kezdte beszédét, hogy Tirana az elmúlt évben az uniós tárgyalások és a gazdasági együttműködés vezető helyszínévé vált; így most itt az idő, hogy a politikai figyelem kézzelfogható eredményekben is megmutatkozzon. Sztáray államtitkárhoz csatlakozva Gonzato úr meggyőződését fejezte ki, hogy a bővítési folyamatnak hiteles, érdemeken alapuló projektnek kell maradnia, ugyanakkor az új geopolitikai kontextusban fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkánnal való partnerséget. Ebben a tekintetben az új növekedési terv a Nyugat-Balkán számára új ösztönzőt is jelent azzal, hogy a szükséges bővítési reformokat az integráció előnyeinek megtapasztalásával szorgalmazzák.
A vitaindító beszédeket követően szakértői szintű panelbeszélgetés kezdődött Ardian Hackaj, a Cooperation and Development Institute kutatási igazgatója, Irena Malolli, az albán Infrastrukturális és Energiaügyi Minisztérium távközlési és postai politikákért, valamint fejlesztési stratégiákért felelős igazgatója, Lulzim Rafuna, a Nyugat-Balkán Befektetési Kamara ügyvezető elnöke, valamint Zarándy Pál, a 4iG stratégiai igazgatója részvételével. A beszélgetést Ármás Julianna, az MKI kutatója moderálta.
A szakértői diskurzus Ardian Hackaj felszólalásával kezdődött, aki kiemelte, hogy a közös regionális piac az együttműködés fejlődő és konstruktív kerete. Pozitív példaként hozta fel a mobilitási megállapodások ratifikálását, kiemelve, hogy a holisztikus tanulmányokat folytató felsőoktatási intézményekben végzett albán diplomásokat már nemcsak a Nyugat-Balkánon, hanem az EU-ban is elismerik (így a regionális mobilitás az egész EU-ra kiterjed). A Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési tervvel kapcsolatban Hackaj úr rámutatott, hogy az Európai Bizottság tanult a gazdaságélénkítési és beruházási terv hibáiból, és láthatóan jobb kommunikációs kampányt folytat az új tervről, annak célkitűzéseiről, illetve a várható hozzáadott értékekről. Hangsúlyozta, hogy bár a bejelentett pénzügyi csomag prioritásai figyelemre méltóak, a keret nagysága és összetétele szerény, mivel a 6 milliárd euróból mindössze 2 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás. Hackaj úr szerint a szolidaritás elvét a Nyugat-Balkánon is jobban kellene alkalmazni, enélkül nem várható valódi előrelépés.
A 4iG bemutatása mellett Zarándy Pál kiemelte a távközlési vállalat regionális törekvéseit. Az integráció a cég génjeiben van, hiszen az a távközlési piac több területét is összeköti tevékenységében. A 4iG regionális beruházásaiban (Montenegró és Albánia) a nemzeti hálózatok integrációjára, a regionális integrációra, valamint az EU és a nyugat-balkáni távközlési piacok összekapcsolására helyezi a hangsúlyt, és ez alapján hozza meg üzleti döntéseit. Zarándy úr kiemelte, hogy az albániai beruházásoknak köszönhetően a hálózat ma már skandináv minőségű internetet biztosít az állampolgároknak. Stratégiai igazgató úr hozzátette azt is, hogy 2022. december 6-án aláírták a Nyugat-Balkán–EU roamingnyilatkozatot, melynek köszönhetően 2023 októberétől jelentősen csökkentek a roamingköltségek. Ezen tendencia a jövőben is folytatódni fog, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy Albánia az üzleti környezetben a régió motorjaként jelenjen meg.
Irena Malolli a közigazgatás munkáját szemléltetve elmondta, hogy a távközlési infrastruktúra területén a gazdasági szereplők és az állam nem kényszerűségből dolgozik együtt, hanem a jó gyakorlatok átvétele zajlik kedvező együttműködés mellett. Malloli asszony rámutatott, hogy a jó piaci környezethez és a regionális együttműködéshez szükség van az iparág megértésére, hogy a szabályozási és engedélyezési folyamatok, illetve stratégiai irányelvek ösztönzőként működhessenek. Igazgató asszony hangsúlyozta, hogy az uniós programokhoz való csatlakozás legfontosabb eleme (ami sajnos nem mindig valósul meg) a kölcsönösség.
Lulzim Rafuna szerint az uniós integráció és a gazdasági konvergencia nem csupán politikai szlogen, hanem egyértelmű gazdasági érdek. A vállalatok szintjén ez az integráció már valóság, bár a meglévő akadályok komoly versenyhátrányt jelentenek a nyugat-balkáni gazdasági szereplők számára, illetve a szabad mozgás hiánya is jelentős költséghátrány. Rafuna úr aláhúzta, hogy a közel félmilliárd polgárt számláló európai belső piac vonzó cél, de a jelenlegi gazdasági körülmények között még nehezebb elérni.