A szarajevói Európa Ház adott otthont a Budapest Balkans Forum on Tour eseménysorozat bosznia-hercegovinai állomásának 2024. február 20-án, melyet a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Magyarország Szarajevói Nagykövetségével együttműködve szervezett. „A nemzetközi közösség szerepe Bosznia-Hercegovina biztonságának fenntartásában” c. esemény résztvevői helyi és nemzetközi megközelítésekből ismertették nézeteiket, amelyek több esetben élesen szembementek egymással.
Az eseményt az MKI vezérigazgatója, Schőberl Márton nyitotta meg az intézet zászlóshajó-konferenciájának, a Budapest Balkans Forum (BBF) szellemiségének ismertetésével. A BBF-nek és a BBF on Tour-nak is egyaránt célkitűzése a nyugat-balkáni térség helyzetének megismerése a helyi szereplők közvetlen bevonása révén. Schőberl Márton egyúttal bemutatta azokat a témákat is (köztük az energiabiztonságot, kiberbiztonságot, demográfiai kihívásokat), amelyek a BBF on Tour öt korábbi állomásának témáját adták, utalva arra, hogy minden esetben az adott ország szempontjából meghatározó kérdéskört járnak körül a BBF on Tour programsorozat eseményei. Ezt követően Magyarország szarajevói nagykövete köszöntötte a jelenlévőket. Pósa Krisztián kiemelte Magyarország szerepét a Dayton utáni Bosznia-Hercegovinában (BiH), különös tekintettel az ország biztonságának és stabilitásának fenntartásában.
Az első vitaindító beszédet Sticz László vezérőrnagy, az EU bosznia-hercegovinai katonai missziójának magyar parancsnoka tartotta, aki betekintést adott az EUFOR Althea történetébe, aktuális céljaiba és kihívásaiba, illetve bemutatta a misszió eszközeit és működési elveit is. A vezérőrnagy kiemelte, hogy a misszió 20 éves fennállása alatt jelentős eredményeket ért el, aminek köszönhetően egy politikailag stabil és viszonylag nyugodt biztonsági környezet jellemzi az országot. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az EUFOR Althea továbbra is jelentős politikai kihívásokkal néz szembe a helyi szereplők megosztó politikájának, valamint egyes külső aktorok negatív befolyásolási törekvéseinek következtében. A misszió legitimitását az ENSZ BT által évente meghosszabbított mandátuma adja, amelynek értelmében az felügyeli a daytoni békemegállapodás katonai elemeinek végrehajtását. Ennek kapcsán hat működési alapelvet emelt ki a vezérőrnagy: pártatlanság; egység; hitelesség; integritás; együttműködés és; előrehaladás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a misszió Bosznia-Hercegovina valamennyi polgárának javát szolgálja, és valamennyi szinten együttműködik az ország biztonságáért felelős hivatalos szervekkel. Beszédét végül parancsnokságának mottójával zárta: „Előre, tovább, együtt Bosznia-Hercegovinában!”.
Sticz vezérőrnagy gondolatait követően Pamela McGaha dandártábornok, a NATO Szarajevói Főhadiszállásának (NATO HQ) parancsnoka tartotta meg vitaindító beszédét, aki elsőként gratulált a szarajevói téli olimpia 40. évfordulója kapcsán tartott megemlékezésekhez. Mint mondta, a világszintű sportesemény büszkeséget, reményt és optimizmust jelentett a helyiek számára. McGaha dandártábornok ezután rámutatott arra, hogy az EUFOR 20 éve vette át a NATO misszió helyét, és azóta támogatja – továbbra is a NATO-val karöltve – a honvédelmi és a biztonsági szervek reformját, a katasztrófavédelmi képességek fejlesztését, egyúttal a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság érvényesülését, amely elveket komoly kihívások érik. A dandártábornok hozzátette, hogy a NATO továbbra is közreműködik a biztonsági prioritások megvalósításában, beleértve a terrorizmus elleni fellépést és a kiberbiztonság erősítését. Zárógondolatként McGaha rámutatott arra, hogy a NATO jelenléte és szerepe fokozatosan bővült a Nyugat-Balkánon az elmúlt 20 évben, amelynek eredményeként Szlovénia, Horvátország, Albánia, Montenegró és legutóbb Észak-Macedónia is csatlakozott a szövetséghez.
A vitaindító beszédeket követő szakértői panelbeszélgetés, amelyet az MKI kutatója és a Nyugat-Balkán Kutatócsoport koordinátora, Ármás Julianna moderált, számos heves vitát kiváltó kérdést járt körül. Már a bosznia-hercegovinai aktuális biztonsági kihívások megítélése kapcsán is nézeteltérések bontakoztak ki. Sead Turčalo, a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának dékánja szerint a nemzetközi közösség nyugati szereplői néha alulértékelik vagy politikai megfontolásokból túl visszafogottan kezelik az ún. „puha” fenyegetéseket – ezek alatt elsősorban a Bosznia-Hercegovinában jellemző megosztó politikai retorikára utalt –, amelyek azonban könnyen válhatnak „kemény” biztonsági kihívássá. Hozzátette, hogy a geopolitikai környezet jelentős hatással van a fenyegetések megítélésére is. Nina Sajić, a Banja Luka-i Egyetem egyetemi adjunktusa szerint azonban sokkal komolyabb biztonsági kihívásnak számítanak az illegális migráció és a sokszor elszigetelt kis településeken szerveződő paramilitáris szervezetek.
Nedžma Džananović Miraščija, a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának egyetemi docense arra mutatott rá, hogy az Ukrajnával szembeni orosz invázió jelentősen megváltoztatta a nemzetközi közösség nyugati felének gondolkodásmódját, aminek következtében megnőtt a közös értékek képviseletének szerepe. Ami viszont Bosznia-Hercegovina NATO-hoz való viszonyát illeti, a Krím 2014-es orosz annexiója tekinthető kulcsmomentumnak, mivel a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska – RS) vezetése akkor fordult el az atlanti szövetségtől, és erősödött fel a dezintegrációs narratíva. Hozzátette, hogy az elmérgesedő orosz–nyugati viszony hatására fordult el az RS vezetése az EU integrációs irányvonalától is. Ez utóbbit azonban a szerb előadó visszautasította, és hangsúlyozta, hogy az EU – még ha sok kritika is éri az RS-en belül – az, ami képes egy asztalhoz ültetni a három államalkotó nemzet képviselőit Bosznia-Hercegovinában. A Szarajevói Egyetem dékánja hozzátette, hogy az EU integráció azonban nem lehet gyógyír az ország bajaira, ha a politikai vezetés nem akarja teljes egészében kivitelezni az EU által elvárt reformfolyamatot, csak annak egyes elemeit. Azzal egyetértett, hogy az EU sokszor képes volt nyomást gyakorolni a helyi döntéshozókra, ám a leghatékonyabban mégis akkor léptek fel közösen a helyi politikai szereplők, amikor a társadalmi nyomás is megnőtt egy-egy, a lakosság számára érezhető előnnyel járó lépés (például vízumliberalizáció) kapcsán. Nedžma Džananović Miraščija szintén a „válogatós attitűdöt” emelte ki problémaként, nemcsak az EU integráció, de a daytoni békemegállapodás végrehajtása kapcsán is.
Ami az EUFOR és a NATO szerepét illeti, Christian Haupt, a NATO szarajevói bázisának biztonsági intézményfejlesztő tanácsadója némi iróniával megjegyezte, hogy annyira stabil a helyzet az országban, hogy a rendszert alig lehet megreformálni. A politikai viták ellenére vannak helyzetek, amikor a hatóságok és képviselőik nemzeti hovatartozástól függetlenül képesek a lakosság egészéért cselekedni. Példaként éppen a katasztrófavédelem egyik szerb vezetőjét hozta, aki az árvíz elleni védekezés során látta el példásan a feladatát. A NATO-nak, az állam biztonságának erősítésében játszott egyik jó példájaként a fiatalok bosznia-hercegovinai állami haderőhöz való csatlakozásra való ösztönzését hozta fel, ami egy kiemelten fontos ügy. Wolfgang Braumandl-Dujardin, az EU Bosznia-Hercegovinai Delegációjának EUSR-hez és az EUCOM-hoz rendelt politikai-katonai tanácsadója emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az EUFOR és a NATO HQ kiválóan tudnak együttműködni; kiegészítik egymást az EUFOR kiterjedt intézményi kapcsolatai és a NATO erőteljes biztonsági-katonai fókuszának köszönhetően. Oroszország Ukrajna elleni agressziójára visszatérve Christian Haupt megjegyezte, hogy 2022-ben az EUFOR és a NATO pozíciója is sokkal egyértelműbbé vált, ami Bosznia-Hercegovina biztonsága szempontjából egy pozitív fejlemény.
A jövőbeli kilátásokat illetően Nedžma Džananović Miraščija a bosznia-hercegovinai lakosságnak a NATO-hoz fűződő ellentmondásos viszonyát hozta fel példának. Miközben a NATO-tagság nem élvez általános támogatottságot, első helyen a NATO-t, második helyen az EU-t tekintik a biztonság legfőbb garanciájának az ország lakosai. Sead Turčalo még azt is hozzáfűzte, hogy az orosz agresszió a szerbek körében is – a teljes lakosság szintjén 6,5 százalékkal – növelte a NATO-tagság elfogadottságát. Nedžma Džananović mindezek fényében nem látja értelmét, hogy Bosznia-Hercegovina ne tűzze ki célul a NATO tagságot, és a szerb álláspontot inkább politikai manipulációként értelmezi. Nina Sajić ugyanakkor a közös döntéshozatal szükségességét hangsúlyozta, mivel jelenleg nincs megfelelő bizalom a politikai szereplők között, és nincs egyetértés a nemzetközi jelenlét – különösen az OHR és a nemzetközi bírók – megítélésében sem. Ez részben annak is a következménye, hogy mára a Nyugat reprezentációjára szűkült a nemzetközi jelenlét az országban, míg korábban szélesebb (Kínát és Oroszországot is magába foglaló) nemzetközi közösség képviselt hasonló álláspontot pl. a Főképviselői Iroda (OHR) szerepe tekintetében. Nina Sajić szerint így válhatott ma az államalkotó nemzeteket rendkívüli módon megosztó nemzetközi jelenlét maga is biztonsági problémává.
Végül az EU Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásaira vonatkozó márciusi várható döntése, illetve a Belgrád és Pristina közti rendezetlen helyzet hatásai kerültek napirendre a panelben. Az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére az előadók többsége lát esélyt, ugyanakkor attól különösebb változást nem remélnek. Nedžma Džananović Miraščija szerint egy negatív döntés azonban az EU hitelességének és a lakosság EU iránti bizalmának további csökkenését eredményezheti. A brüsszeli dialógus megoldatlanságát illetően valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy a Szerbia és Koszovó közti feszültségnek különösebb biztonsági hatása nem lesz Bosznia-Hercegovinára, és a külső szemlélők sokszor túlértékelik a konfliktusok átterjedésének lehetőségét.
A panelbeszélgetés során elhangzott hozzászólások rámutattak a nemzetközi közösség, illetve a Nyugat szerepének megítélése kapcsán fennálló jelentős nézetkülönbségekre. Ezek a viták komoly befolyással bírnak az ország jövőjére és fejlődésére nézve is. Az erről és ehhez hasonló kérdésekről legközelebb pedig már a 2024. évi Budapest Balkán Fórumon beszélgetünk.