A Magyar Külügyi Intézet (MKI) Budapest Balkans Forum on Tour (BBF On Tour) programsorozata 2023. október 25-én Belgrádban folytatódott. Az eseményt az MKI Magyarország Belgrádi Nagykövetségének támogatásával szervezte, a helyszínt a Collegium Hungaricum biztosította. Az „Energiabiztonság-és diverzifikáció az új geopolitikai kontextus árnyékában” című rendezvényen a szerb és magyar előadók az energiaszektort érintő aktuális kihívásokat járták körül.
Schőberl Márton, az MKI vezérigazgatója megnyitójában a BBF On Tour kapcsán kiemelte, hogy a regionális kérdések megvitatása a Nyugat-Balkán bevonása nélkül elképzelhetetlen. Magyar József, Magyarország szerbiai nagykövete köszöntőjében hangsúlyozta a két ország közti együttműködés fontosságát, amelynek egyik kiemelt területe az energiapolitika.
A köszöntők után a kormányok képviselőinek vitaindító beszédeire került sor. Jovana Joksimović, Szerbia Bányászati és Energiaügyi Minisztériumának nemzetközi együttműködésért és európai integrációért felelős miniszterhelyettese leszögezte, hogy Szerbia célja az energiafüggetlenség elérése a lehető legolcsóbb módon. Ennek kapcsán említésre került az erőforrások diverzifikációja a földgáz és a kőolaj tekintetében, előbbi esetében a Bulgáriával, Észak-Macedóniával és Romániával, míg utóbbi esetében a hazánkkal történő összeköttetés kialakítását hangsúlyozva. A miniszterhelyettes megemlítette a szerb háztartásokat érintő energiaszegénységet mint lokális problémát, valamint az izraeli–palesztin konfliktust, mint a globális energiaellátást veszélyeztető eseményt. Egyúttal utalt arra, hogy Szerbia és Magyarország bilaterális kapcsolatai történelmi csúcson vannak.
Marosvári Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős helyettes államtitka nyitóbeszédét azzal kezdte, hogy nem szabad az energiabiztonságot magától értetődőnek venni. Ennek kapcsán méltatta a két ország bilaterális kapcsolatait, ami a pragmatizmusra épülnek, valamint kiemelte a Szerbia és Magyarország közötti hasonlóságot az energiaimportnak való kitettség magas arányának terén. A pragmatikus, jó kapcsolatokat alátámasztja az a tény is, hogy Magyarország saját ellátása mellett Szerbia számára is tárol földgázt. A helyettes államtitkár leszögezte, hogy Szerbia megbízható partnere Magyarországnak, és a szoros együttműködés lehetővé teszi, hogy a két ország megerősítse energiapiaci és -biztonsági helyzetét.
A két vitaindító után panelbeszélgetéssel folytatódott az esemény, melynek résztvevői Milan Zdravković, a Srbijagas ügyvezető igazgatója, valamint Bütösi Lajos, a SERBHUNGAS felügyelőbizottságának elnöke, az MVM CEEnergy Zrt. Újvidék hosszú távú értékesítési és ellátási igazgatója voltak. A panelbeszélgetést Orosz Anna, az MKI kutatója moderálta a zöld átmenet, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és az energetikai cégek szerepvállalásának témakörei mentén.
A zöld átmenet kapcsán Milan Zdravković az elérhető, fenntartható olcsó energia szükségességét hangsúlyozta a régió fejlődése szempontjából, valamint azt, hogy bár a gáz a zöld átmenetben fontos szerepet tölthet be, nincs egységes, minden ország esetében alkalmazható megoldás annak felhasználására. Bütösi Lajos a téma kapcsán a régió infrastrukturális hiányosságait emelte ki, ami kiváltképp a gáz kapcsán nyilvánul meg a csővezetékek és az LNG kapacitások vonatkozásában. Egyúttal rámutatott arra is, hogy a fejlesztési lehetőségeket korlátozza, hogy az Európai Bizottság folyamatosan csökkenti a gázinfrastruktúra fejlesztésére elnyerhető támogatásokat.
Az LNG témakörét bővebben kifejtve Bütösi újfent megerősítette korábbi megállapítását, miszerint a régió lemaradásban van e területen. Noha Görögországban és Horvátországban is zajlik az új kapacitások kiépítése és a meglévők bővítése, jelenleg még korlátozottak e lehetőségek, valamint meglehetősen költségesek. Kiegészítve a korábban elmondottakat, Zdravković az LNG tárolásának nehézségeit, valamint a gázhálózatok interkonnektivitásának kérdéskörét emelte ki, különös tekintettel a gáz végfelhasználókhoz való eljutására. Ezen gondolathoz Bütösi hozzáfűzte, hogy nagy szükség lenne regionális szinten az észak-dél irányú gázszállítási útvonalak létrehozására, amire szerb partnere példának hozta fel Szerbia és Észak-Macedónia idei megállapodását a közöttük kiépítendő interkonnektorról, ami beleillik ezen elképzelésbe.
A SERBHUNGAS létrehozása kapcsán Bütösi rámutatott arra, hogy a vállalat lehetővé teszi, hogy közösen lépjenek fel a két vállalat által lefedett – nagyjából 70 millió lakost érintő – piacon és optimalizálják erőforrásaik felhasználását.
A kerekasztal-beszélgetést szakértői kommentárok követték. Jenei András energiapolitikai szakértő, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatóhelyettese holisztikus áttekintést adott a témában, egyaránt felvillantva geopolitikai, gazdasági és időjárási tényezőket, kitérve többek között Huntington civilizációk közötti összecsapásának elméletére, ami szerinte kivetíthető az izraeli és az ukrajnai eseményekre is, vagy az Amerikai Egyesült Államok területén lezajlott palaforradalomra, aminek köszönhetően az USA gázimportőrből nettó gázexportőrré vált.
Nevena Šekarić Stojanović, a belgrádi Nemzetközi Politikai és Közgazdaságtani Intézet kutatója a konstruktivista megközelítésből kiindulva mutatta be, hogy miként került az energiapolitika geopolitikai kontextusba, és hogy ennek hatására miként biztonságiasodott a terület. Šekarić a Nyugat-Balkánra koncentrálva több meghatározó trendet vázolt fel, melyek közé tartozik a már említett energiaszegénység, a szén mai napig kiemelkedő szerepe az energiatermelésben, valamint Kína jelenléte és annak energetikai infrastruktúrába történő befektetései.
A BBF on Tour rendezvénysorozat következő állomásairól további részletekért látogasson el a Budapest Balkans Forum hivatalos honlapjára.
A Budapest Balkans Forummal kapcsolatos további információkért kövesse közösségi média felületeinket.