2024. december 17-én a Magyar Külügyi Intézet és Magyarország Szarajevói Nagykövetsége rendezésében Banja Lukában került sor a BBF on Tour programsorozat második évadának negyedik állomására. A magyar EU-elnökség keretében tartott rendezvény középpontjában a bosznia-hercegovinai energiabiztonság és annak tágabb regionális vonatkozásai szerepeltek. Köszöntőt mondott Pósa Krisztián, Magyarország szarajevói nagykövete, aki hangsúlyozta, hogy a BBF on Tour rendezvénysorozat szarajevói sikere után fontos, hogy a BBF on Tourt Banja Lukában is megrendezzék. Köszönetét fejezte ki továbbá azért, hogy a BBF on Tour ismét eljutott Bosznia-Hercegovinába, kiemelve a kezdeményezés jelentőségét a kritikus regionális kérdésekről folytatott párbeszéd előmozdításában.
A vitaindító beszédeket Sanja Kapetina, a bosznia-hercegovinai Külkereskedelmi és Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője, valamint Boris Lubarda, a Boszniai Szerb Köztársaság Energia- és Bányászati Minisztériumának főosztályvezetője tartották. Sanja Kapetina hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság az Európai Unió (EU) cselekvési programjának egyik sarokköve, különösen a megújuló energiára való áttérés során jelentkező geopolitikai feszültségek közepette. Kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovina az Energiaközösség tagjaként elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegességet ér el, illetve hangsúlyozta az energiamix diverzifikálásának és a regionális együttműködés erősítésének fontosságát. Miközben Bosznia-Hercegovina jelentős arányban részesül a vízenergiából és a szénalapú energiából, a Főosztályvezető rámutatott az orosz importtól függő, elavult földgáz-infrastruktúra kihívásaira. Ismertette az ország átfogó energiastratégiáját, amely a gazdasági stabilitást, az energiafüggetlenséget és a környezeti fenntarthatóságot helyezi előtérbe. Kapetina hangsúlyozta, hogy a versenyképes és rugalmas energetikai jövő biztosítása érdekében szükség van a megújuló energiaforrásokba, különösen a napenergiába történő beruházásokra, valamint az infrastruktúra korszerűsítésére.
Boris Lubarda az energiabiztonsághoz szükséges hosszú távú tervezés szélesebb perspektívájáról beszélt. Megjegyezte, hogy Bosznia-Hercegovina nagyrészt a jugoszláv időkből örökölt energetikai infrastruktúrája a hazai kőolajforrások hiánya miatt az országot a kőolajimporttól teszi függővé. Hangsúlyozva az ország Párizsi Megállapodásban és a Szófiai Nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit, a főosztályvezető kiemelte a megfizethető és megbízható energiaellátás biztosításának szükségességét, amely a fejlődés alapja. Nagyobb regionális együttműködésre szólított fel Bosznia-Hercegovina hatalmas vízenergia-potenciáljának kiaknázása és a közös gáztároló létesítmények fejlesztése érdekében. Lubarda végezetül megerősítette a kormányzat kritikus szerepét az energiabiztonság garantálásában, a gazdasági növekedésben és a hazai energiapiaci verseny kezelésében.
A köszöntőket követően a rendezvény a Chatham House szabályai szerint zajló szakértői szintű panelbeszélgetéssel folytatódott, amelyet Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet programkoordinátora moderált. A panelbeszélgetésen közreműködött Nina Sajić, a Banja Luka-i Egyetem Politikatudományi Karának professzora, Holicza Péter, Magyarország Energiaügyi Minisztériumának EU-ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Mustafa Musić professzor a Szarajevói Egyetem Villamosmérnöki Karáról. A panelben az energiaátmenet, a regionális együttműködés és a Bosznia-Hercegovina előtt álló kihívások sürgős kérdései kerültek terítékre az EU energiapolitikájának keretein belül.
A szakértők által felhozott főbb témák között szerepelt az EU energiaátalakítási céljainak megvalósíthatósága Bosznia-Hercegovina a szénalapú kapacitásainak közepette, valamint a megújuló energiatermelés – például a napenergia-technológia – bővítésének magas költségei. A panel résztvevői áttekintették a magyar és a lengyel EU-elnökségi program hasonlóságait, megjegyezve, hogy a Nyugat-Balkán egyedi kihívásai – többek között az infrastrukturális hiányosságok és a regionális együttműködés politikai akadályai – miatt a régió továbbra is különbséget képező tényező marad. A résztvevők hangsúlyozták, hogy Bosznia-Hercegovina tranzitországként szolgálhat a gázvezetékek számára, de csak akkor, ha ez összhangban van a politikai döntéshozók és intézmények érdekeivel. Aláhúzták, hogy a biztonságos energiaellátás érdekében decentralizált és korszerűsített infrastruktúrára van szükség, amelybe a jobb irányítás érdekében olyan fejlett technológiákat is be lehet építeni, mint a mesterséges intelligencia. A résztvevők kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az energetikai átállás 2050-re reálisan lezárulhat-e, és hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre és gyakorlati megoldásokra van szükség a regionális kihívások kezeléséhez.