A BBF on Tour 2.0 athéni állomása ismét egy teltházas konferenciának adott otthont; december 12-én a görög Institute of International Economic Relations (IDOS) think tankkel szervezett a Magyar Külügyi Intézet (MKI) közös eseményt. A „The Hungarian EU Presidency of the Council of the European Union and enlargement policy with a special focus on the Western Balkans” c. konferencia témája a magyar elnökség prioritásai és eredményei voltak, továbbá a bővítési politika különös tekintettel a nyugat-balkáni országok integrációját illetően. Az konferencia lehetőséget nyújtott arra, hogy a Magyar Külügyi Intézet egyszerre mutassa be a magyar külpolitika és ezáltal az MKI kutatási területeinek két prioritási körét, a nyugat-balkáni bővítést és az Európai Unióval kapcsolatos magyar nézőpontot – ennek megfelelően mind a Budapest Balkans Forum brand, mind az EU elnökséghez kapcsolódó tanulmánykötet promotálására is sor kerülhetett.
A köszöntőbeszédet a IDOS részéről az intézet igazgatója, Charalampos Tsardanidis tartotta, kiemelve, hogy a bővítés Magyarország és Görögország közös érdeke, az MKI részéről pedig Mernyei Ákos elnöki tanácsadó, aki ismertette a Budapest Balkans Forum és a BBF on Tour céljait, illetve a magyar uniós elnökség prioritásait. Az első vitaindító beszéddel Sándor Zsolt, Magyarország athéni nagykövete következett, bemutatva a magyar érdekeket a Nyugat-Balkán európai integrációja mögött, kiemelve a magyar EU elnökség ezen a téren elért sikereit. Ezután Eleni Goulousi, a görög Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős megbízott főigazgatója folytatta a vitaindító beszédek sorát, aki a görög álláspontot ismertette a nyugat-balkáni országok tagfelvételével kapcsolatban, aláhúzva, hogy az EU belső reformjának és a nyugat-balkáni országok integrációjának párhuzamosan kell történnie.
A beszédeket panelbeszélgetés követte „Enlargement and Western Balkans” címmel, a Magyar Külügyi Intézet kutatói, Ármás Julianna és Harb Jad Marcell, illetve Ritsa Panagiotou, a Centre of Planning and Economic Research vezető kutatója, illetve Nikolaos Tzifakis, a Peloponnészoszi Egyetem professzora részvételével, Stefán Csaba moderálásával. A panel elején az Unió legégetőbb problémáiról és a magyar EU elnökség ehhez kapcsolódó prioritásairól értekeztek a kutatók, hangsúlyozva a versenyképesség, védelempolitika, demográfia és migráció, illetve a bővítés és a belső reform dilemmája jelentette strukturális problémákat, egyben rávilágítva a Nyugat-Balkán potenciális szerepére az említett kihívásokkal kapcsolatban. Ármás Julianna felhozta, hogy a Nyugat-Balkán EU-integrációja további kezelendő problémákra fog rávilágítani, így a nyugat-balkáni bővítéshez elengedhetetlen az EU belső egysége. Ritsa Panagiotou a térség EU-integrációjának stabilizáló szerepéről beszélt, rámutatva, hogy az uniós tagság még mindig fontos külpolitikai eszköz az EU számára. Nikolaos Tzifakis hozzászólásában azt az álláspontot képviselte, amely szerint az EU-nak semmiképpen sem szabad jutalmaznia a demokrácia leépülését és az EU-normák figyelmen kívül hagyását, hanem a tagfelvételi eljárás felfüggesztésével vagy akár szankciókkal kell fellépnie az autoriter és irredenta tendenciákat mutató rezsimekkel szemben.
A beszélgetés ezután a Nyugat-Balkán gazdasági lehetőségeit vette számba, kitérve többek között a régió logisztikai szempontból vett, szállítási útvonalak miatti kulcsfontosságú szerepére, a nyugat-balkáni országok jelentette potenciális felvevőpiacra, a balkáni energiahordozókra és a befektetési és kereskedelmi lehetőségekre. A délkelet-európai térség (kiaknázatlan) gazdasági kilátásai mind az EU, mind pedig a számos belső gazdasági és társadalmi problémával küzdő nyugat-balkáni országok számára pozitív hozadékkal járhatnak. A kérdéssel összefüggésben a külső szereplők növekvő nyugat-balkáni befolyásának problémája is felmerült. A szakértők egyetértettek abban, hogy ez az EU stratégiai érdekeinek szempontjából kifejezetten hátrányos, hogy a külső szereplők – például Kína és Oroszország – nyújtotta feltételek nélküli tőke aláássa az
EU stratégiai vízióját és még messzebb sodorja a nyugat-balkáni országokat az EU-tagság kritériumainak teljesítésétől. További kihívás, hogy az EU a rengeteg Nyugat-Balkánnak nyújtott pénzügyi támogatás ellenére nem tudja megfelelően „marketingelni” magát, így hozzájárulásának mértékével megegyező pozitív kép nem alakul ki a közösségről a térség társadalmaiban. Az utolsó kérdés az EU védelempolitikájának esetleges nagyobb önállóságát illette. A panelisták azon a véleményen voltak, hogy a NATO-val párhuzamos mechanizmusok létrehozása redundáns és pénzügyileg sem lenne realisztikus, ugyanakkor az EU-s országok védelmi kapacitásainak növelése mindenképpen kívánatos cél, különösen Donald Trump visszatérésének fényében.
